enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Új Színház

korábbi nevei Arany János Theatre, Parisiana
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)1921 | Vágó László színházzá építi át a Parisiana mulatót

"A régi színház, mondhatnám exotikus architektúrája eltűnt és épült helyébe egy modern, kényelmes, elegáns színház. Az építkezés (...) egy történelmi stílus reminiszcenciája: empire." Vágó stílusválasztása a II. világháború éveiben történet ízlésváltozást, a harmónia kívánását s az izgatott újítás korára következő konzervativizmust fejezte ki.


(részletek)1985 | Wagner Péter, König Tamás-vezette felújítás

A színház eredeti - Lajta Béla - tervek szerinti rekonstrukciója.

Az egész építmény keleties jellegű: a homogén kubos mecsetekre, a mindenütt föllelhető lépcsőzetes forma, a zikkurat motívum a mezopotámiai kultúrákra, a fényt hozó szárnyas alakok a kerubokra, a salamoni szentély őrzőire emlékeztetnek. (...) Lajta különös tehetségére vall, hogy mindebből kamarakompozíciót alkotott egy mellékutca mulatóján." 


(részletek)1952 | Átépíétés szoc-reál stílusban
Az ötvenes évek elején a homlokzatot a szocialista realista építészet stílusában újra átalakították. A kőburkolatot lebontották, a nyílásrendszert megváltoztatták.

személyek

(részletek)Lajta Béla |építész

Lajta Béla 1873. január 23.-án született Óbudán. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos jutalomdíjat. Állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Rómában. Ebben az időszakban festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél, 1989-ban R. N. Shawnál dolgozott Londonban. Még Londonból küldte haza tervét a pesti - volt Valeró gyár elötti térre elképzelt - zsidó templom tervpályázatára, mellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája.1902-1904 között épülnek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire kiemelkedő hatással volt Lechner Ödön. Barátságuk és szakmai rokonságuk gyümölcse több közösen tervezett épület volt (például a Kozma utcai izraelita temető, Schmidl-sírboltja).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905-07 között az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Vakok Intézetére (1905-08. Budapest, XIV., Mexikói út 60) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909-1911. Budapest XIV. Amerikai út 57, ma: Idegsebészeti Klinika) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épűletei, a Parisiana mulató - ma Új színház - a Budapest,VI. Paulay Ede utcában és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalazója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.

1909 után tervezett épületeire az egyszerű, "geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű diszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki". Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest, VIII., Vas utca 9-11 alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest, V., Szervita tér 5.),a Budapest. VIII. Népszínház utca 19.sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913-14-ben (Budapest. XIV. Cházár András utca 10) tervezett Pesti Zsidó Hitközség Alapitvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós gyakorlóiskola) Hegedüs Ármin fejezi be 1923-ban. 1911-1914 között - Szabó Ervinnel együttműködve- a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. Méreteit és kultúrális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a rákoskeresztúri és Salgótarján úti temetőben állnak.


történet

Építészeti leírás

A Paulay Ede utcáról belépve a szélfogón túl az előcsarnokba érkezünk, innen egy lépcsőn felmenve a földszinti nézőtér szintjére érkezünk. Ez egy axiális, lineárisan konfrontált nézőtéri típus, de a két, emeleti páholysor nyújtott patkó alakot formál, a színpad fele kiszélesítve a két szárát.

A telek formájából adódóan a színház beépítése nem merőleges az utca vonalára, egy enyhe szögtörés van a hátsó színpad és a nagyszínpad találkozásánál.

A színház funkciókat tulajdonképpen egy keskeny telken oldották meg, a tőle jobbra eső belső udvaros lakóház földszintjére kerültek a színház egyéb kiegészítő funkciói. A baloldalról szomszédos házba az öltözők és szintén egyéb kiegészítő funkciók találhatók. A színház épülethez hátulról a raktárakat, igazgatást és a próbatermeket magába foglaló épület tapad. A színház tömege hosszan hátranyúlik és meghúzódik a szomszédos lakótömbök között.

 

Épülettörténet

Budapest Szívében, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll az Új Színház épülete. Talán csak kevesen tudják, hogy az épület sorsa és története ugyanolyan mozgalmas és hányatott, mint e században nagyon sok minden ebben az országban és ebben a városban. A Lajta Béla tervei szerint, art-deco stílusban épült házban 1909-ben a Parisiana mulató kezdte el működését. Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból. 1910-ben az épület neve Kristálypalotára változik. 1912-ben egy belsőépítészeti átalakítás után újabb névváltoztatás után már Táncpalotának hívják az épületet. 1919-ben a Revüszínház költözik az épületbe, a nézőtérre beépített széksorok kerülnek. 1921-ben az épületet Vágó László neobarokk tervei alapján átépítik. Ekkor alakul ki a színház mai páholysoros belső tere. Az átalakítás után a Blaha Lujza Színház, 1925-től a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd Kamara Színház, utána Andrássy Színház lesz a teátrum új neve. 1945-ben itt alakul meg a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház. 1949-től újabb profilváltás után az Úttörőszínház, majd az Ifjúsági Színház kamaraszínháza a gyermekközönség igényeihez igazítja repertoárját. Az ötvenes évek elején a homlokzatot a szocialista realista építészet stílusában újra átalakították. A kőburkolatot lebontották, a nyílásrendszert megváltoztatták, miként újból a nevét is, ezúttal Jókai Színházra. 1962-ben megszüntették a pártázatot, helyette függönyfalas homlokzat készült. Az épületet Thália Színháznak nevezték. A színház épületében még ezután is különböző néven hosszabb rövidebb ideig különböző társulatok muködtek:1971-től Bartók Színház, 1974-től Budapesti Gyermekszínház, majd a nyolcvanas évektől Arany János Színház. A színház épületének felújítása a nyolcvanas évek közepére elkerülhetetlenné vált. Az 1987-90-es rekonstrukció építtetője a Fővárosi Tanács Művelődési és Sportosztálya. A felújításra azért került sor, mert a színház üzemi része teljesen elavult, s a kitűzött feladatok közé tartozott az előtér, ruhatár, büfé, foyer, azaz a közönségforgalmi terek kibővítése is. Ezzel a feladattal kellett Kőnig Tamás és Wagner Péter építészeknek megbirkózni, melyben lehetségessé vált az adottságok újfajta számbavétele is, a felújításnak építészeti kompozícióként való kezelése. A színház felújítása jó alkalmat adott tervezőinek arra, hogy az épület majdnem minden szögletét újrakomponálják és, hogy a sokszor átalakított színház építészeti karakterét újra meghatározzák. A felújítás legnagyobb eredménye, hogy sikerült visszaadni az épület régi arcát és hangulatát, melyet a ház első homlokzata, Lajta Béla munkája határoz meg. Így alakult ki a teátrum mai arculata, amely az épület nagy építészeti értékeit megmentve egy sohasem volt építészeti stílusban valósult meg. Ma a látogató együtt csodálhatja az épület Lajta Béla által tervezett homlokzatát és a Vágó László tervezte neobarokk nézőtér pompáját. És talán eszébe sem jut, hogy azt kívánja, hogy e színházépület, az Új Színház jövője legalább annyira legyen nyugalmas, mint amilyen zaklatott volt a múltja.

"A színház az az épületfajta, amely a legmélyebben fejezte ki a polgárság győzelmét az arisztokrácia, az arisztokratikus társadalom fölött, hisz otthona, sőt _temploma" a műveltségnek, a polgári társadalom vallással felérő eszmei központjának és ideológiai motorjának. Az az építészeti műfaj, amelyet a polgárság a kastélytól hódított el s tett meg az élet új empóriumaiban, a nagyvárosokban a társadalmi élet központjának. A színház a polgárság győzelmének diadalmas jele, az újfajta ünnep színhelye, érthető hát, hogy díszes, pompás. S a mulató is az - a színház _fattya", a nagyvárosnak viszont édes gyermeke, pompás, sőt pompázatos kivitelben."

(Dávid Ferenc: Tisztelgés Lajta Béla emlékének című tanulmányából)

Schwarz Amália úrnő megrendelésére a Szerecsen utcában épült egy mulató, a Parisiana. Ez 1909-ben volt, az Art-deco stílusú házat Lajta Béla tervezte. Bárdos Artúr így írt erről: _A mulató célja egészen új feladatot állít a monumentálisat az egyszerűségben kereső művésznek. Kétségtelen, hogy feltűnnie, harsognia kell - ezt a lényegében ízléstelenségre kihívó feladatot a legízlésesebben és egészen újszerűen oldotta meg. A szürke márvánnyal borított homlokzat, amelyet vörösrézből domborított és aranyozott attika koronáz, felettébb díszes és feltűnő, mégis egységes voltában ízléses és eredeti benyomást adó. Pompája erősen keleties ízű, szándékában talán magyaros..." Ma ezt az utcát Paulay Ede utcának hívják, és azóta nemcsak az utca neve változott, de az épület is többször átalakult. Az 1909-et követő években sok apró átalakítás történik az épületen. A nagyterembe oldalkarzatokat építenek, a télikert pedig - melyet eredetileg Lajta Béla alakított ki az előcsarnok felett, az utcáról külön lépcsőházi megközelítéssel - önálló kis mulatóvá változik. Ez még akkor is megmarad, amikor 1921-ben Vágó László neobarokk, páholysoros belsőt alakít ki. Ekkor véglegesen színházzá alakul a korábbi mulató."

(Kőnig Tamás, Wagner Péter: Arany János Színház, Budapest - felújítás című tanulmányából)

"A sima homlokzat fölött annál élőbb a hatalmas pártázat, a nagy szárnyas angyalok sora. Kik ezek? A kortársi leírások sajnos, nem nevezik meg őket. Lajta életművében azonban még egyszer előfordulnak. 1914-ben az Operaház számára készítette a művész Goldmark Károly Sába királynője című operájának díszleteit. S a Salamon király templomát ábrázoló díszleten profilból látjuk viszont a Parisiana angyalait a szentély bejáratánál. A színpadkép nyomán tárul fel a bibliai forrás: Lajta a persepolisi szárnyas bikák zsidó párját alkotta meg itt. Salamon király a templom hátsó részébe, ahová a szövetség ládáját állították _csináltatott olajfából két kerubot... 10 könyök magasak voltak... Bearanyozta őket... Aztán a templom falait körbe kidíszítette faragott kerubokkal, pálmákkal és virágfüzérekkel..." (1 Kir. 6, 23-28) Parisiana angyalai tehát kerubok, a bibliabéli őrizők. A kerubok itt a fény őrizői, vagy inkább a fény hordozói. A Parisiana homlokzatán az ezüst ajtókat koronázzák a réz-arany domborművű kerubfigurák, hogy aztán az ellentét a teljes homlokzaton is megismétlődjék: a pártázat hatalmas réz-arany kerubjai a fény hordozóiként koronázzák a világosszürke - hold? - ezüst? - falakat. A homlokzat tehát az éjszaka szimbóluma."

(Dávid Ferenc: Tisztelgés Lajta Béla emlékének című tanulmányából)

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

eightminusfive=