Épitészeti leírás

Az épületet a teknőre, vagy sísánchoz hasonlító tetőfelület teszi érdekessé. A tető legmagasabb pontja a zsinórpadlás fölé emelkedik. A színház főbejárata a tér fele tárul fel üveg függönyfal szerkezetén keresztül, tulajdonképpen ez egy külső-belső tér is egyben. A bejáraton túl a foyerba érkezünk, ahonnan félemelettel lejjebb a ruhatár található.

Az előcsarnok két oldalán felmenő lépcsőkőn az emeleti foyerba, majd innen a különösen meredek lejtésű nézőtérre jutunk. Ez a nézőtéri megoldás a századfordulón kialakult népszínház típust idézi fel. A nézőtér legyező formájú, szinte mindenki szemben helyezkedik el a színpaddal, így egyenlő látási viszonyokat tudtak biztosítani a nézők számára.

A színpad mögötti tömbben lettek elhelyezve a kiszolgáló funkciók, az igazgatás és az öltözők. A nagyszínpadhoz két nagyméretű oldalszínpad is csatlakozik.

Épülettörténet

Ez a színház az 1945 utáni Magyarország első, kimondottan színházi célra tervezett és fölhúzott épülete. 1964-ben született elvi döntés a színházépítésről, Győr városa 1966-ban jelölte ki az épület helyét, a kivitelezés 1972 nyarán kezdődött, a színházat 1978. november 2-án avatták föl. A tervek a Győri  Tervező Vállalatnál készültek, a tervező Vincze Kálmán és Harmati János, a belsőépítész Horváth István volt. 35 magyar vállalat dolgozott a színház építésén, a kábeltetőt egy pozsonyi vállalat, a színpadtechnikát egy osztrák cég szállította. Az épület karakterét a középső főtömeg határozza meg, amely magában foglalja a közönség tartózkodási tereit és a főszínpad tömbjét. Ez az épülettömb kábeltetős lefedéssel készült. A színház főbejárata a Czuczor utcai oldalon van. A nézőtér közel 700 személyes, egyetlen székmezőből áll. Külső díszítésében az épület két oldalán Victor Vasarely (Vásárhelyi Viktor) "op art" falképe szembetűnő. Az előcsarnokban Szász Endre két monumentális kerámiaképe látható. Az országos jelentőségű megnyitó díszbemutatóján Illyés Gyula: Fáklyaláng című drámáját láthatta a közönség.

A színház 1991. december 31-ig Kisfaludy Színház néven működött, 1992. január 1-től a neve Győri Nemzeti Színház.

1999 novemberében Műhelyházzal bővült a színház, ide költöztek át a díszletgyártó műhelyek, a jelmeztár s a raktárak. 

2000. szeptember 1-én adták át a Kisfaludy termet, a színház kamaraszínpadát. (Stúdiószínpad működött a korábbi években is, hol a színház épületében, hol külső helyszíneken).

Mára a színház rekonstrukciója elengedhetetlenné vált. 2005-ben korszerűsítési tervpályázatra került sor, ám a megvalósítás még várat magára.