A római színházak – a görög színházakkal ellentétben – nem domboldalba, hanem sík területre épültek. A nézőtér alatti tereket a nézők kommunikációjára és mozgására alakították ki. Ezeket a folyosókat az építmény kerülete mentén árkádok övezték. A római színház jellegzetes alaprajza egy tiszta félkör – ilyen alakzata van az orkesztrának, és a szkénének is, amely körbefogja.