A nagyon jó állapotban fennmaradt orange-i színház nézőterének egy részét a hegyoldalba mélyítették, a másik részét szabad térben építették meg. A színpadot szobrokkal, nyílásokkal és oszlopos portálokkal díszítették. A római színházak esetében a színpadi tér elérte a nézőtér utolsó sorainak magasságát. A nézők látószöge így leszűkült a színház területére, és ezzel megváltoztatták azt az ókori görög felfogást, hogy a színházat a táj felé kell nyitni, mely elképzelés a világegyetemmel való összetartozást jelképezte.