enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU | IT

Bárka Színház

korábbi nevei Ludovika Vívóterem
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)17.09.1999 | A Színház megnyitója

történet

Építészeti leírás

A Bárka Színház az egykori Vívóterem, jelenleg Cseh Tamás terem, és az előcsarnok, kávézó tömegéből áll. Az előtérhez kapcsolódik a bejárati szélfogó, az ezt fedő nyeregtető a másik két tömeg tetőmagasságához képest alacsonyabban van, így az utcáról három lépcsőzetesen csökkenő tetejű tömeget látunk. A szélfogó feletti tetőt két piros oszlopra tartja, ezzel jelezve és kihangsúlyozva a bejáratot. A legmagasabb tömeg alatt a 250 férőhelyes, 382m² színházteremet (Vívóterem) alakították ki. A terem rövidebb oldalfalain 3,60 méteres magasságban hang és fénykarzatot terveztek. E felett a színházteremben 8, 20 méter magasan egy acél függőfolyosó fut körbe. Az előadótermekhez minden szinten kapcsolódnak öltözők. A homlokzatot az épület pillérei kilenc falmezőre tagolják a fehérre vakolt Üllői úti homlokzatot. A középtengely üres, tőle balra három, jobbra pedig öt íves záródású ablak van. Ezeket a falsíkból enyhén kiemelkedő keret vesz körül, korinthoszi oszlopokkal. A kávézó homlokzatán két ablaknyílás található, a nyílások tengelyében az eresz alatti magasságban két körablak biztosítja a fényt az előtér és kávézó számára. A színházterem alatt, a pincében 110 néző befogadására alkalmas Stúdió színpadot alakítottak ki. Az Orczy-kert felőli homlokzat azonos nyílásosztást és tagolást mutat, mint az Üllői úti homlokzat, azzal a különbséggel, hogy a az üres falsík helyett, itt egy bejárati ajtót alakítottak ki. A Színház és a Magyar Természettudományi Múzeum közé egy 400 fős szabadtéri színpadot, Amfiteátrumot alakítottak ki.

 

Az épület története

A hatalmas területet Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1789-ben, de a parkot fia, Lőrinc alakította ki, és hozta létre az akkori Pest legszebb angolkertjét, amely csak a 19. század elejére készült el. Nagyon rövid idő alatt divatos kirándulóhellyé lett. 1829-ben megvásárolták a kertet, és az országgyűlés arról határozott, hogy itt hozza létre a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát. A Pollack Mihály tervei alapján elkészült épületegyüttes alapkövét József nádor helyezte el 1831-ben, de csak 1836-ban készült el a Ludovika. 1880-ban Kauser József tervei alapján bővítették és átalakították az épületegyüttest. A második világháború után egy ideig a Kossuth Lajos Katonai Akadémia működött az épületegyüttesben, majd a BKV autóbuszgarázsa. Az egykori Lovardában működött az Alfa mozi, amely 1992-ben leégett. Az épület egy részében a Magyar Természettudományi Múzeum kapott helyett. Az Orczy-kertben elhelyezkedő vívótermet Nagy Bálint és Arnóti Éva építészek, és Magyari Éva belsőépítész tervei alapján alakították át színházzá. A Bárka Színház megnyitójára 1999. 09. 17-én került sor, a nyitóelőadás Shakespeare: Szentivánéji álom című darabja volt, amelyet a színház akkori igazgatója Csányi János rendezett.  A színházat a Józsefvárosi Önkormányzat alapította 1996-ban, azonban mégsem önkormányzati színházként, hanem közhasznú társaságként kezdte meg működését. A Bárka felújított épüleében 4 játszóhely található: Vívóterem (250 férőhely), Stúdió (110 férőhely), Kávézó (80 férőhely, Amfiteátrum (400 férőhely).

Az építkezés fázisait Koncz Zsuzsa fotóművész kísérte végig, és képeiből a megnyitó alkalmával kiállítás is készült.

Csányi János 2005. december 31-ével lemondott az igazgatói tisztségről, amelyet 2006. január elsején Alföldi Róbert vett át. 2008. március elseje óta Seress Zoltán vezeti a Bárka  Színházat.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

sevenplusnine=