enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Katona József Színház Kecskemét

Ferdinand Fellner, Hermann Helmer

korábbi nevei Városi Színház 1896-1916.11.11.
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)14.10.1896 | Megnyitó

A színházat megnyitó ünnepségsorozat három napig tartott.

Az első napon, 1896. október 14.-én a műsor a Himnusszal kezdődött, majd Ábrányi Emil erre az alkalomra írott verses prológját adták elő. Katona József Bánk bán című darabja került bemutatásra, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A szereposztásból: Bánk bán: Szacsvay Imre, Melinda: Márkus Emília, Gertrud: Jászai Mari, Tiborc: Újházi Ede, Biberach: Gyenes László, Petur: Hetényi Béla. Az előadást Lányi Béla, a Nemzeti Színház főügyelője állította színpadra. Az estét a Kecskeméti Dalárda kíséretével előadott allegória zárta.

A második napon, 1896. október 15.-én ifj. Alexandre Dumas A nők barátja című művét játszották Náday Ferenc és Márkus Emília főszereplésével.

A harmadik napon, 1896. október 16.-án egy rövid prológ után Jókai Mór Könyves Kálmán című történelmi darabjának első felvonását adták elő. Ezt Lambert Thiboust Az elkényeztetett férj című bohózatát láthatta a közönség. Majd, hogy minden műfaj képviseltesse magát Gaetano Donizetti Szerelmi varázsital című daljátéka hangzott el.

Az eseményen megjelent többek közt Beniczky Ferenc főispán, Póka Kálmán Nagykőrös polgármestere, Molnár Gedeon Nagykőrös főjegyzője, Dr. Zámbó Kiskunfélegyháza polgármestere, Ulrich István Kiskunfélegyháza főjegyzője, Tóth József királyi tanfelügyelő, Gróf Szapáry István, Lukácsy Sándor a Népszínház főrendezője, Ferdinand Fellner építész, Hermann Helmer építész, Kerekes Ferenc főmérnök, Götz János mérnök, Molnár Árpád a Népszínház festője, Szabó László műlakatos (a színház egyik kivitelezője), Maár Antal műlakatos (a színház egyik kivitelezője), Lévai Antal bútorkereskedő (a színház egyik kivitelezője), a Budapesti Hírlap részéről Beöthy László, az Országos Színészegyesület három tagja, az országos és helyi sajtó több képviselője, a Kecskeméten állomásozó huszárezredek képviselői.


(részletek)11.11.1916 | Névváltoztatás
1916. november 11.-én a színház Katona József nevét vette fel. Ez alkalomból a 94-es ezred zenészeinek nyitánya után Hevesi Sándor a Nemzeti Színház főrendezője részleteket olvasott fel új Bánk bán tanulmányából. Majd a "békétlenek" felvonását adták elő a Bánk bánból. Az este zárásaként részletek hangzottak el Erkel Ferenc Bánk bán című operájából.
(részletek)1922 | Felújítás
1922. május 1.-je után bezárt a színház és renoválták a tetőzetet 650.000 koronáért, valamint kiegészítették a díszleteket 300.000 koronáért.
(részletek)1954 | Belső átalakítások

1954 nyarán elsősorban belső átalakításokat végeztek. A világítási rendszert építették át. A munkálatok nem készültek el időre. A munkálatok ősszel is folytatódtak.

1959 októberében új színpadi fénycsökkentő berendezést kapott a színház, melynek vezérlő asztalát az ügyelői pult fölött helyeztek el.


(részletek)1961 | Felújítás

1961 nyarán korszerűsítették a színházat: a színházi nézőteret bársonnyal bevont új székekkel látták el, melyeket az Angyalföldi Szék- és Faárugyár készített 415.000 forintért. A folyosókra új falikarok, az előcsarnokba 24 karú kristálycsillár került. 25.000 forintos költséggel elő- és vasfüggönylocsoló berendezést szereltek be. 6 új reflektort vásároltak. A tető bádogozását is felújították 180.000 forintért. A nézőteret kifestették, a díszeket újraaranyozták.


(részletek)1986 | Felújítás

A megyei tanács 1986 februárjában döntött a teljes rekonstrukcióról. A színház 1986 májusában zárt be. Az előadásokat az Erdei Ferenc Művelődési Házban tartották a munkálatok alatt. A teljes felújítás 325 millió forintba került és a Bácsépszer végezte el rekordidő alatt. Korszerűsítették a fűtésrendszert, az elektromos hálózatot, új födém került az épületre. A pincéből színésztársalgót alakítottak ki.

A felújítás utáni megnyitó 1987. december 18.-án volt. A megnyitó beszédet Pál Lénárd az MSZMP KB Bács-Kiskun megyei titkára mondta. Ábrányi Emil 90 évvel korábban a színház megnyitására írt köszöntőjének részletét Nagy Attila adta elő. Majd Katona József Bánk bánját mutatták be Lendvay Ferenc rendezésében. A szereposztásból: Bánk bán: Barbinek Péter, Melinda: Maronka Csilla, Ottó: Blaskó Balázs, Gertrudis: Saárossy Kinga, II. Endre: Hollai Kálmán, Tiborc: Fekete Tibor.


személyek

Hermann Helmer |vezető építész
Gábor Farkas |építész
Pál Boros |építész
Ärpäd Molnär |festő, a szöveg szerzője
Johann Bock |szobrász

történet

Építészeti leírás

A kor híres bécsi, színházépítész párosa, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer, tervezte a kecskeméti színház épületét.

Ez a főhomlokzatnál egyemeletes neobarokk palota a századfordulón épült. A nagyobb és tagoltabb nyolcszögű középpavilonját hátrafelé alacsonyabb oldalszárnyak övezik. A középpavilon és az oldalhomlokzatok – a J. F. Blondel mintakönyvek hangulatát idézve – horizontálisan fúgázott felületűek, lizénás, falfülkés kialakítással. A középső kiemelkedő íves fülke elé a bejáratot jelző timpanon került. A bejárati kapu felett kisebb kupolához hasonlító előtető csúcsdísszel.

Az oldalhomlokzatok lizénás-falfülkés kialakításúak, ablakaik lekerekített sarkúak, egyszerű szegélykerettel és zárókővel. Az épület manzárdtetős, bádoglemezzel fedett, a középpavilon és a zsinórpadlás emelkedik ki jelentősen manzárd tetős tömegükkel.

Az előcsarnokból a fölszinti nézőtérre jutunk. A nézőtér patkó alakú, az előcsarnok felől két emeleten erkéllyel a színpadhoz szűk hátsószínpad tartozik.

 

 

Épülettörténet

A mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata lépett fel. Négy évvel később, 1800. június 1.-je és augusztus 14.-e közt ismét Kecskeméten játszottak Kelemenék. 1812-ben egy ismeretlen társulat adta elő Katona József első darabját, a Farsangi tréfa című vígjátékot. Az 1810-es években is fontos játszóhelye a vándortársulatoknak Kecskemét.

Katona József már 1826 augusztusában tervekkel állt elő, amelyek alapján a mai Arany János utca sarkán állott volna a színház. Azonban ekkor és 1829-ben is elvetették a Theatrum Szála ügyét. 1833 tavaszán a Korona vendégfogadó udvarán épült ideiglenesnek szánt épület, amely később nyári színházként működött. 1868. december 26.-án nyílt meg a Nádor vendéglővel egy telken a mostani színházépülettel szemben a Batthyány utca sarkán a Kovács-féle színház. Az avató előadáson Katona József Bánk bán című darabját adták elő. 1873. június 8.-án Kovács László halála után özvegyétől 6 évre bérbe veszi az épületet a színügyi bizottság. Kisebb felújítás után még ugyanennek az évnek az őszén megnyílik a színház, melynek igazgatója Krecsányi Ignác. 1883. június 23.-án 2000 fős nyári színház is nyílt a mai vasútállomás közelében, azonban ez nem volt hosszú életű. 1886 augusztusában Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Kiskunhalas, Cegléd és Szolnok közös színikerületet alapítanak. A színházat 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Miután a színpadot és a nézőteret kőfallal elválasztották, a páholyokat eltávolították, kiszélesítették a kijáratokat és tűzfalakat húztak a padláson 1889. október 26.-án ismét megnyílhatott az épület.

A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. Így amikor a mai Helvécia területét telepítés és a homoki szőlőkultúra fejlesztése céljából eladták egy konzorciumnak a vételárból 200.000 koronát lekötöttek a színházépítés költségeinek fedezésére. Megkeresték Pécs és Szeged városát, tanácsot kérve a színház megfelelő elhelyezésére. 1894. szeptember 2.-án közzétették a pályázatot, miután hosszasabb huzavona után megállapodtak a színház helyszínében. Eredetileg az épületet nemcsak színháznak, hanem vigadónak is szánták. A végleges pályázat azonban december 15.-ei határidővel már csak a színház épületére szólt.

A bíráló bizottság összetétele: a kereskedelmi miniszter megbízottja, a budapesti Műegyetem egyik tanára, a Magyar Mérnök- és Építészegylet egyik küldötte, Muraközi Sándor városi főmérnök, két törvényhatósági bizottsági tag és elnökként Lestár Péter, a polgármester.

A pályázatot Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el. A tervezők díjazása az egész építkezés költségvetésének (235.000 forint) 5 %–a volt. A döntést mind a sajtóban, mind a közgyűlésen támadták az osztrák vállalkozók megbízása miatt. Az építkezés ennek ellenére 1895 őszén megkezdődött. Az építkezés megbízott vezetője Krubicza József építészmérnök volt, aki munkájáért havi 150 forint díjazásban részesült. A különböző munkákat a következő vállalkozók, cégek végezték:

– kőműves munkák, kútfúrás: Pitta Lipót rimaszombati vállalkozó;

– belső kőműves munkák: Seenger Béla budapesti lakos;

– kocsifelhajtó szegélyei: Biebel János oroviczai lakos;

– bádogos munkák: Beschovner  A. M. és Fiai budapesti Műércöntödéje;

– cement és aszfalt munkák: Biehn János budapesti lakos;

– szerkezeti lakatosmunkák: a bécsi R. P. H. Wagner cég (Fellner-Helmer ajánlásával); asztalos munkák: Rainer Károly szegedi, illetve Szabó László és Maár Antal kecskeméti lakatosok;

– üvegezés: Prikkel Ferenc kecskeméti vállalkozó;

– gránitkő és betonmunka: De Pol János budapesti lakos;

– homlokzati szobrász és díszítési munkák: a bécsi Fischer-Haselsteiner-Bock cég (két szobor és a homlokzati magyar címer);

– festés, aranyozás: Eichorn Vilmos budapesti lakos;

– kárpitosmunkák: Lévai Antal és Társai, Haas Fülöp és Fia, valamint Fehér Károly budapesti vállalkozók;

– ácsmunkák: Ádám István és ifj. Ádám István kecskeméti lakosok; 

– világítótestek: budapesti Csillárgyár R. T. (a 80 égős, 700 kilós aranyozott sárgaréz csillár, két díszkandeláber a színház előtt, valamint az egész épület világítása 10.465,- forint értékben);

– villamos berendezések: a budapesti Deckert és Homolka Vilmos Műszaki Intézet;

– kézi felhúzó berendezések: Wertheim és Tsa, Bécs;

– hátsó függönyök, díszletek elkészítése: Molnár Árpád, a budapesti Népszínház díszletfestője (6921,- forint).

Októberben Fellner ellenőrizte az építkezést. 1895. október 12.-én délután 4 órakor tartották az épület bokrétaünnepét. Decemberben Helmer érkezett Kecskemétre, aki magával hozta Bock bécsi szobrászt, akire a belső szobordíszek elkészítését bízták. 1896 februárjában Rakodczay Pál nyerte el az épülő színház igazgatói posztját Pesti Ihász Lajos és Krecsányi Ignác pályázata ellenében. 1896 nyarára az összes külső és belső munka elkészült. A színház falai téglából, a mennyezetek vagy vasgerendák közötti lapos téglaboltozattal, vagy beton födémmel készültek. A karzat szerkezete vas, s csak a padozatának van faburkolata. A városnak még nem volt közvilágítása, de a színház már ezzel épült. Augusztus elején megérkeztek a bútorok (5600 korona). A színház teljes felépítési és berendezési költsége végül 280.000 korona lett, ami több volt jóval az előzetes terveknél. A színügyi bizottság 1896. október 4.-i ülésén szabályozta a társulat és a várost képviselő színügyi bizottság viszonyát, a helyárakat, amelyet az igazgató csak a város hozzájárulásával módosíthat, valamint betiltották a jutalomjátékot. A színház megnyitó ünnepsége három napig tartott 1896. október 14. és 16. között.

Az első napon, 1896. október 14.-én a műsor a Himnusszal kezdődött, majd Ábrányi Emil erre az alkalomra írott verses prológját adta elő. Katona József Bánk bán című darabja került bemutatásra, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A szereposztásból: Bánk bán: Szacsvay Imre, Melinda: Márkus Emília, Gertrud: Jászai Mari, Tiborc: Újházi Ede, Biberach: Gyenes László, Petur: Hetényi Béla. Az előadást Lányi Béla, a Nemzeti Színház főügyelője állította színpadra. Az estét a Kecskeméti Dalárda kíséretével előadott allegória, Katona József apotheosisa zárta.

A második napon, 1896. október 15.-én ifj. Alexandre Dumas A nők barátja című művét játszották Náday Ferenc és Márkus Emília főszereplésével.

A harmadik napon, 1896. október 16.-án az előre eltervezett program (egy rövid prológ után Jókai Mór Könyves Kálmán című történelmi darabjának első felvonása, majd Lambert Thiboust Az elkényeztetett férj című bohózata, végül Gaetano Donizetti Szerelmi varázsital című daljátéka) helyett ismét ifj. Alexandre Dumas A nők barátja című darabja ment, ezúttal a helyi társulat előadásában.

Az eseményen megjelent többek közt: Beniczky Ferenc főispán, Póka Kálmán Nagykőrös polgármestere, Molnár Gedeon Nagykőrös főjegyzője, dr. Zámbó Kiskunfélegyháza polgármestere, Ulrich István Kiskunfélegyháza főjegyzője, Tóth József királyi tanfelügyelő, Gróf Szapáry István, Lukácsy Sándor a Népszínház főrendezője, Ferdinand Fellner építész, Hermann Helmer építész, Kerekes Ferenc főmérnök, Götz János mérnök, Molnár Árpád a Népszínház festője, Szabó László műlakatos (a színház egyik kivitelezője), Maár Antal műlakatos (a színház egyik kivitelezője), Lévai Antal bútorkereskedő (a színház egyik kivitelezője), a Budapesti Hírlap részéről Beöthy László, az Országos Színészegyesület három tagja, az országos és helyi sajtó több képviselője, a Kecskeméten állomásozó huszárezredek képviselői.

Eredetileg 6 földszinti, 23 első emeleti, 10 második emeleti páholy volt, 254 földszinti, 192 erkélyi ülőhely. A földszinten 80, a karzaton 240 állóhellyel várták a látogatókat. Egy év múlva a második emeleti páholyokból csak a proszcénium páholyokat hagyták meg, a többiekből újabb karzati ülőhelyeket alakítottak ki. Az első évadban 172 bemutató volt. Nevezetes esemény történt 1897. október 21.-én, amikor Gustave Salvini és társulata olaszul adta elő a Bánk bánt (fordította: Gauss Viktor).

A századfordulón hosszabb ideig (1900-1905) Kövessy Albert igazgatta a színházat, majd Mariházy Miklós vezette 1908-1920-ig (1911-től Szolnokkal párhuzamosan)

1916. november 11.-én vette fel a színház Katona József nevét.

1922-ben felújították a színházat. A tetőzetet 650.000 koronáért renoválták, a díszleteket 300.000 koronáért egészítették ki.

1939 és 1941 között cseretársulatok játszottak az épületben. 1941. november 14.-én nyitott újra a színház állandó társulattal.

A második világháború nem okozott károkat, azonban 1945. december 12. és 1946. március 6.-a közt szénhiány miatt az előadásokat az Otthon vendéglőben tartották meg.

1949-ben az államosítást követően Szentessel és Szolnokkal került egy kerületbe.

1954-ben belső átalakításokat végeztek, a világítást is korszerűsítették.

1954. november 5.-én nyílt meg a kecskeméti színház mellett az első vidéki kamara játszóhely a Piarista Gimnáziumban. Az első bemutató Csizmarek Mátyás Bújócska című darabja volt.

1959 októberében új színpadi fénycsökkentő berendezést kapott a színház, melynek vezérlő asztalát az ügyelői pult fölött helyeztek el.

1961 nyarán ismét korszerűsítették a színházat: a színházi nézőteret bársonnyal bevont új székekkel látták el, melyeket az Angyalföldi Szék- és Faárugyár készített 415.000 forintért. A folyosókra új falikarok, az előcsarnokba 24 karú kristálycsillár került. 25.000 forintos költséggel elő- és vasfüggönylocsoló berendezést szereltek be. 6 új reflektort vásároltak. A tető bádogozását is felújították 180.000 forintért. A nézőteret kifestették, a díszeket újraaranyozták.

Hasonló méretű felújításra 1986-87-ben került sor. A megyei tanács 1986 februárjában döntött a teljes rekonstrukcióról. A színház 1986 májusában zárt be. Az előadásokat az Erdei Ferenc Művelődési Házban tartották a munkálatok alatt. A teljes felújítás 325 millió forintba került és a Bácsépszer végezte el rekordidő alatt. Korszerűsítették a fűtésrendszert, az elektromos hálózatot, új födém került az épületre. A pincéből színésztársalgót alakítottak ki.

A felújítás utáni megnyitót 1987. december 18.-án tartották. Az avatóbeszédet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára tartotta. Ábrányi Emil 90 éve írt köszöntőjéből Nagy Attila mondott el részleteket, majd Katona József Bánk bánját mutatták be Lendvay Ferenc rendezésében. A szereposztásból: Bánk bán: Barbinek Péter, Melinda: Maronka Csilla, Ottó: Blaskó Balázs, Gertrudis: Saárossy Kinga, II. Endre: Hollai Kálmán, Tiborc: Fekete Tibor.

1987. január 1.-jétől 1990-ig a színházhoz tartozott a Ciróka Bábszínház is.

1988. március 12.-én a díszletek hegesztése közben tűz keletkezett, mely 130.000 forintos kárt okozott.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

eightplussix=