enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU | IT

Budapest Bábszínház

korábbi nevei Állami Bábszínház, Modern Színház, Modern Színpad Kabaré, Mesebarlang, Nemzeti Színház Kamaraszínháza, Medgyaszay Kabaré, Modern Színház Cabaret
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)1949 | Állami Bábszínház megkezdi működését

1948-ban nagyszabású átépítési munkálatok kezdődtek az Andrássy úti épület alagsori színházhelyiségében. Bábszínpadot és bábkészítő műhelyeket létesítettek, a nézőtér befogadó képessége ekkor 312 fő volt. Az 1947-től működő Mesebarlang bábszínház, melyet 1949-ben államosítottak, Állami Bábszínház néven költözött az épületbe. Az első bemutatóra 1949. októberében került sor. Három mesével nyitott a színház: a Tavaszi virág című kínai mesével, a Kalács című közjátékkal és a Macskalak című darabbal. 1951-ben a Sztárparádéval megindult a felnőtteknek jázszott előadások sorozata, mely évekre meghatározta a Bábszínház működését. 1958-tól már országos intézmény, aranykorát Szilágyi Dezső 33 évig tartó igazgatása alatt érte el. Előadásaik játékstílusában és dramaturgiájában a vásári bábjátszás hagyományát követték.

 


(részletek)1948 | Az épület elsőátépítése

1948-ban nagyszabású átépítési munkálatok kezdődtek az Andrássy úti épület alagsori színházhelyiségében. Bábszínpadot és bábkészítő műhelyeket létesítettek, a nézőtér befogadó képessége ekkor 312 fő volt. Az 1947-től működő Mesebarlang bábszínház, melyet 1949-ben államosítottak, Állami Bábszínház néven költözött az épületbe. Az első bemutatóra 1949. októberében került sor. Három mesével nyitott a színház: a Tavaszi virág című kínai mesével, a Kalács című közjátékkal és a Macskalak című darabbal. 1951-ben a Sztárparádéval megindult a felnőtteknek jázszott előadások sorozata, mely évekre meghatározta a Bábszínház működését. 1958-tól már országos intézmény, aranykorát Szilágyi Dezső 33 évig tartó igazgatása alatt érte el. Előadásaik játékstílusában és dramaturgiájában a vásári bábjátszás hagyományát követték.

 

 


(részletek)1971 | Rekonstrukció 1971-1976.

Szilágyi Dezső igazgatása alatt az épületet felújították. A rekonstrukció 1971 - 1976 között zajlott Siklósi Mária tervei alapján.

Ezalatt az időszak alatt a társulat a Jókai tér 10. szám alatt tartotta az előadásait. A rekonstrukció alatt sor került a földszint átalakítására, valamint egy belső udvari új épületet csatoltak a korábbihoz pincével és hét emelettel. A színház önálló próbatermet, stúdiószínpadot, hangtechnikai helyiségeket és egy egyedülálló zsinórpadlást kapott. A  nézőtér befogadóképessége 378 főre nőtt. A régi színház átalakított részén a közönségforgalmi helyiségek, valamint a színésztársalgó került kialakításra. Az új épületrész adott otthont a nézőtér és a színpad számára. Itt helyezték el a műhelyeket és a díszletraktárakat, próbatermeket, öltözőket, valamint az adminisztrációs helyiségeket. Az előcsarnokban (mely kiállítások rendezésére is alkalmas lett) alakították ki a Bán Mariann iparművész kerámiáival díszített büfét és a ruhatárat. Az első emeletre vezető lépcsők  falfelületét pedig Z. Gács György iparművész üvegkompozíciójával díszítették. A Bábszínház különlegessége volt még, hogy a nézőtéri székeket úgy alakították ki, hogy az egy mozdulattal felhajtható legyen, így a legkissebbek is láthatták a színpadot. A színpad a speciális igényeknek megfelelően átalakítható padlózattal rendelkezett, 220 m2 alapterületű volt. Új fényszabályozó- és akusztikai rendszereket szereltek be. A színház az átalakítás után Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb bábszínháza lett.


(részletek)10.12.1976 | Az Állami Bábszínház megnyitója az átalakítás után

1971 - 1976 között az épületet felújították. Ezalatt az időszak alatt a társulat a Jókai tér 10. szám alatt tartotta az előadásait. A színház az átalakítás után Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb bábszínháza lett. 1976. december 10-én foglalhatta el új helyét a Bábszínház társulata. Ettől kezdve a Jókai téri épület kamaraszínházként és a Bábszínészképző Tanfolyam központjakénk működött tovább.

 


személyek

történet

Építészeti leírás

A ma Andrássy út 69. szám alatt álló Budapest Bábszínház 1875-1877 között épült Láng Adolf tervei alapján képzőművészeknek és szobrászoknak biztosítva helyet. Eredetileg a „Műcsarnok” funkcióját látta el, majd amikor megnyílt a ma is Műcsarnokként funkcionáló múzeum, egybenyitották a mellett álló Magyar Képzőművészeti Egyetemmel. A színház az alagsorban kapott helyet Márkus Géza tervei alapján, aki az ismert kecskeméti Cifraházat és az Erkel Színházat tervezte.

Az épületet többször átépítették: 1908-ban, 1917-ben Herquet Rezső és Falus Elek tervei alapján, 1948-ban nagyszabású átépítési munkálatok az alagsori színházhelyiségében. Bábszínpadot és bábkészítő műhelyeket létesítettek, a nézőtér befogadó képessége ekkor 312 fő volt. A színházat 1971 - 1976 között Siklósi Mária tervei alapján rekonstruálták.

Láng Adolf (1848-1913) Prágában született osztrák származású építész, aki fiatalon került Magyarországra. Egyik legjelentősebb alkotása, amelyet elég fiatalon, 28 évesen tervezett ez az Andrássy úti palota. A régi Műcsarnok épületénél magas szinten felidézett venetói reneszánsz nagy elismerést váltott ki. Néhány évig Prágában, majd Bukarestben tanított, aztán visszatért Budapestre. Itt a tapasztaltabb Steinhard Antallal dolgozott együtt. Tanított a bécsi Műegyetemen is. Építészetét a reneszánsz, majd később a barokk stílus kitűnő használata jellemezte.

Egyemeletes neoreneszánsz stílusban épült palota a veronai Palazzo Bevilacqua hatását tükrözi. A hét nyílás axisú épületen a középső öt axis az utcafronttól enyhén visszahúzott homlokzattal rendelkezik. Az így kialakult szélső axisok pillérszerűek és a meglévő paloták utcai homlokzatának síkjában vannak. Emeleti nyílásaik íves záródásúak, dupla korinthoszi oszlopfős pilaszterek fogják közre. A középső épületszárny nyílásai íves záródásúak, a második és negyedik nyílás alacsonyabb a többinél, ezek aedikulás nyíláskeretelésűek. A nagyobb nyílások felett gazdag ornamentika található. Az emeleti homlokzatot korinthoszi oszlopfőkel keretezett ablaknyílások tagolják A fölszintet és az emeletet golyvázott osztópárkány választja el, ezen mellvéd-balusztrád fut végig. A földszint homlokzatkialakítása rusztikusan kváderezett. Az emelt lábazatú épülethez a középtengelyben lépcső vezet fel. A bejárat központi három axisa az emeleti homlokzattagolást követi, íves nyílásait pódiumos, párna kváderes, manierista jellegű oszlopok tagolják. Az épületen golyvázott zárópárkány és ezen balusztrád fut végig.

 

Épülettörténet

Korábban Andrássynak hívták, majd Sztálin, később Népköztársaság és ma ismét az Andrássy út 69-es számot viseli az épület, mely számos színháznak adott helyet, hogy végül a Budapest Bábszínház otthona legyen.

Az épületet az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat építtette. Tervezője Lang Adolf volt, aki a “régi” Műcsarnokot eklektikus stílusban tervezte meg. Munkáját 85 pályamű közül választoták ki. Amikor a kiállítási helyiség átköltözött a Hősök terén felépített új épületébe, Plasticon néven működött tovább az Andrássy úti helység, képzőművészek, első sorban szobrászoknak adva kiállítóteret. Alagsorában a Nemzeti Múzeum műipari osztálya működött, ide költöztek be később a színházak.

Elsőként 1907. október 11-én Faludi Sándor nyitotta meg “ellenkabaréját” Modern Színház Cabaret néven. A színház művészeti vezetője Heltai Jenő és Molnár Ferenc, a zenei vezető Szirmai Albert lett. Itt kezdte pályáját Medgyaszay Vilma. A szuterén, ahol a színház helyet kapott Márkus Géza tervei alapján készült és nyolc lépcsővel az utca szint alatt helyezkedett el. Amikor 1908-ban Nagy Endre Modern Színház néven vezette tovább a színházat, az alagsori helyiséget átépíttette. Kupléi, jelenetei, konferanszai politikai- és társadalmi eseményeket karikíroztak ki, mellyel megteremtette a pesti irodalmi kabarét.

1913 augusztus 29-én Medgyaszay Vilma átvette a vezetést és két évig működtette a színházat Medgyaszay Kabaré néven. Bárdos Artúr 1915-ben keresztelte át Modern Színpad Kabarénak. Miután 1917-ben Herquet Rezső és Falus Elek tervei alapján átápítették, 1918. november 24-én birtokába vette az Andrássy úti Színház Bárdos Artúr vezetésével.

1920 áprilisától az UNIO Színházüzemi R.T. működtette a színházat. A művészeti vezető Emőd Tamás volt. 1924 és 1925 között a Nemzeti Színház Kamaraszínháza Hevesi Sándor igazgatása alatt, majd ismét az Andrássy úti Színház  játszott az épületben Wertheimer Elemér irányításával. 1933-ig első sorban kabarékat, sanzonokat valamint egyfelvonásos darabokat játszottak, 1934-től már egész estés vígjátékok kerültek színre. 1937 és 1944 között a helyiség ismét a Nemzeti Színház Kamaraszínháza lett, ekkor Németh Antal volt a színház igazgatója. Utolsó évében itt indítja meg Németh Antal az Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát harmincöt növendékkel. 1945-től 1948-ig Major Tamás igazgatása alatt ismét a Nemzeti Színház Kamaraszínháza.

1948-ban nagyszabású átépítési munkálatok kezdődtek az Andrássy úti épület alagsori színházhelyiségében. Bábszínpadot és bábkészítő műhelyeket létesítettek, a nézőtér befogadó képessége ekkor 312 fő volt. Az 1947-től működő Mesebarlang bábszínház, melyet 1949-ben államosítottak, Állami Bábszínház néven költözött az épületbe. Az első bemutatóra 1949. októberében került sor. Három mesével nyitott a színház: a Tavaszi virág című kínai mesével, a Kalács című közjátékkal és a Macskalak című darabbal. 1951-ben a Sztárparádéval megindult a felnőtteknek jázszott előadások sorozata, mely évekre meghatározta a Bábszínház működését. 1958-tól már országos intézmény, aranykorát Szilágyi Dezső 33 évig tartó igazgatása alatt érte el. Előadásaik játékstílusában és dramaturgiájában a vásári bábjátszás hagyományát követték.

Szilágyi Dezső igazgatása alatt az épületet felújították. A rekonstrukció 1971 - 1976 között zajlott Siklósi Mária tervei alapján. Ezalatt az időszak alatt a társulat a Jókai tér 10. szám alatt tartotta az előadásait. A rekonstrukció alatt sor került a földszint átalakítására, valamint egy belső udvari új épületet csatoltak a korábbihoz pincével és hét emelettel. A színház önálló próbatermet, stúdiószínpadot, hangtechnikai helyiségeket és egy egyedülálló zsinórpadlást kapott. A  nézőtér befogadóképessége 378 főre nőtt. A régi színház átalakított részén a közönségforgalmi helyiségek, valamint a színésztársalgó került kialakításra. Az új épületrész adott otthont a nézőtér és a színpad számára. Itt helyezték el a műhelyeket és a díszletraktárakat, próbatermeket, öltözőket, valamint az adminisztrációs helyiségeket. Az előcsarnokban (mely kiállítások rendezésére is alkalmas lett) alakították ki a Bán Mariann iparművész kerámiáival díszített büfét és a ruhatárat. Az első emeletre vezető lépcsők  falfelületét pedig Z. Gács György iparművész üvegkompozíciójával díszítették. A Bábszínház különlegessége volt még, hogy a nézőtéri székeket úgy alakították ki, hogy az egy mozdulattal felhajtható legyen, így a legkissebbek is láthatták a színpadot. A színpad a speciális igényeknek megfelelően átalakítható padlózattal rendelkezett, 220 m2 alapterületű volt. Új fényszabályozó- és akusztikai rendszereket szereltek be. A színház az átalakítás után Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb bábszínháza lett.

1976. december 10-én foglalhatta el új helyét a Bábszínház társulata. Ettől kezdve a Jókai téri épület kamaraszínházként és a Bábszínészképző Tanfolyam központjakénk működött tovább.

1992-ben Szilágyi Dezső nyugdíjba vonult, az Állami Bábszínházból Budapest Bábszínház lett, a társulat kettévált. Egy részük Villányi László és Koós Iván vezetésével folytatta a Budapest Bábszínház működtetését az Andrássy úton. A társulat másik része Novák János zeneszerző irányításával megalapította a Kolibri Színházat a Jókai téri épületben. 1994-ben a Budapest Bábszínház élére Meczner János került, aki elindította a társulatot a külföldi hírnévhez vezető úton.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

fiveplussix=