enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Vojtina Bábszínház

a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)1993 | opening

történet

Szabó Tibor és Megyeri Béla, a későbbi Vojtina alapító tagjai 1963-ban Tóthné Horányi Ilus osztályába jártak a Pacsirta utcai Általános Iskolába, és itt kezdtek el bábozni a bábszakkörben. Az ügyesebb gyerekeket Ilus néni bevitte a Lúdas Matyi Bábszínházba tanulni, segíteni.
Az együttes főleg gyerekeknek szóló előadásokat játszott, a magyar népmeséktől kezdve a kortárs írók bábdarabjain keresztül a világirodalom közismert meséiig.
Tóthné Horányi Ilus, aki a "Népművészet Mestere" címet is megkapta, alapvetően a magyar néphagyományból indult ki bábos tevékenysége során. Megnyilvánult ez a témaválasztásban, szemléletben és képzőművészeti megformáltságban is.
Az 1963-as pécsi fesztiválon a Lúdas gyerekcsoportja fesztiválnyertes lett egy Weöres Sándor-versekből és Kodály - művekből összeállított előadással.
1968-ban tanácsi határozat alapján lebontották a Kossuth utcai bábszínház épületét, s az új bábszínház megépüléséig az együttes átmenetileg a Piac utcai Művész mozi épületébe került. A Lúdas Matyi sorsa egyre hányatottabb lett. Horányi Ilus, miután Debrecen már nem kínált neki lehetőségeket, elköltözött 1971-ben Salgótarjánba. A bábos gyerekcsoportból kinőtt fiatalok pedig együtt maradtak.

Szabó Tibor és Megyeri Béla a frontemberei lettek a Postás Ifjúsági Klubnak, ahol hamar kialakult egy postás fiatalokból, egyetemistákból, középiskolásokból álló baráti kör.
1975. december 31-én az egykori „lúdasosokból", a baráti és családi körből, valamint a klubtagokból álló szimpatizánsok köréből megalakult a Vojtina Bábegyüttes. Alapító tagjai: Árva Imréné, Asbóth Anikó, Giovannini Kornél, Megyeri Béla, Németh Ibolya, Szabó Gizella, Szabó Tibor, Tóth János. Az együttes műsorterveit tekintve elkötelezte magát a magyar és a világirodalom klasszikus darabjainak feldolgozása, a magyar néphagyomány és a magyar népmesék, mondák, legendák bábszínpadra állítása mellett. Nagy súlyt fektetnek a szövegre, a szép tiszta beszédre, a jó értelemben vett irodalmiasságra.

 1993. október 1. - Debrecen város közgyűlése 1992 novemberében döntött arról, hogy 1993. október 1-től önálló bábszínházat alapít Vojtina Bábszínház néven. Az alapító határozat szerint a bábszínház alapító szerve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, irányító szerve Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Kulturális és Oktatási Irodája. Feladatköre báb- és gyermekszínházi előadások létrehozása és bemutatása. Jogállása szerint önálló költségvetéssel rendelkező szerv, önálló jogi személy. Játszóhelyéül a Kölcsey Művelődési Központ színház- és bábszínháztermét jelölik ki.
Asbóth Anikó lett a Vojtina Bábszínház igazgatója, Szabó Tibor művészeti vezetőként folytatta munkáját. Húsz évvel a hivatásos bábszínház alapításának felvetése után 1993. október 1-én létrejött Debrecen város önálló bábszínháza, a Vojtina Bábszínház!
Játszóhelye továbbra is a Kölcsey Művelődési Központ, irodái és műhelyei pedig egy Darabos utcai ingatlanban kaptak helyet.
A Vojtina Bábszínház első bemutatóját 1993. november 7-én tartotta. Az előadást Giovannini Kornél rendezte, aki 12 év után tért vissza Debrecenbe a Vojtinához.
Az előadás címe: Móra - mesék
Megyeri Béla, Szabó Tibor, Reschofsky György, Varga Orsolya és Mezősi Judit játszották, zenéjét Reschofsky György szerezte, bábjait Hoppál Judit tervezte.

 A Vojtina Bábszínház 2001 őszén viszonylag későn kezdte az évadot. Ennek oka egyfelől az intézmény igazgatói posztjára kiírt pályázott elbírálásának „csúszása" volt (az egyetlen pályázatot Asbóth Anikó, a volt és jelenlegi igazgató nyújtotta be), másfelől a Kölcsey Művelődési Központ végleges megszűntetésének, illetve a korábban Hungária moziként működő épület bábszínházzá alakításának végső dátuma is képlékeny volt még. A társulat fesztiválszerepléssel nyitott szeptemberben, a szabadkai gyermekszínházi találkozón léptek fel, később pedig (az új épület átadásáig) három repertoárdarabot A három kismalac és a farkas, Erős János, Mátyás-mesék játszottak még a Kölcseyben.
2001 novemberében elkezdődött a költözködés a Kálvin tér 13. alatt létrehozott új bábszínházba. Az épület a Nagytemplom és a Református Kollégium nagymúltú épületeinek árnyékában, Debrecen szívében található. Korábban a Csokonai Színház kamaraszínházaként is működött, később mozi lett belőle. A kormány címzett támogatásából és az önkormányzat jelentős anyagi hozzájárulásából fedezték a bábszínházzá alakítás költségeit. Az 1600 négyzetméter alapterületű épületben egy 224 fős színháztermet (állítható döntésszögű nézőtérrel), egy 50 főt befogadó játszóházi teret, illetve egy kiállítóteret hoztak létre. A színpad mögött kaptak helyet a műhelyek, a jelmeztár, a dekorációs egység és az öltözők, a játszóház előtt pedig az irodák. A legkorszerűbb világítás- és hangtechnikával felszerelt stúdió szintén az emeleti részen került elhelyezésre.
2001. december 19-én minden készen állt a közönség fogadására. Elérkezett a Vojtina történetének legfényesebb pillanata. Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere átadták a jelképes mézeskalács kulcsot Asbóth Anikónak, ezek után egy felnőtteknek szóló előadással, a Tökmag Tom és Hórihorgas Tom-mal megnyílt a bábszínház új épülete.
A költözés és a megnyitó fáradalmait kipihenve 2002 januárjától elkezdődhetett az érdemi munka.

 

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

nineplustwo=