Építészeti leírás

Budapesten ma a Teréz körút 48. szám alatt található a Játékszín. 1898-ban a korábban Fabriken Gasse 21. szám alatt épült ötszintes ház alsó traktusában nyílt kabaré. Eredetileg garázs vagy kocsiszín volt az a hosszú helyiség, amiben a szórakozóhelyet nyitották. Itt állt a Nyugati pályaudvar elődje, az úgynevezett indo- vagy indítóház, amit az új bérház építése miatt lebontottak.

Ferenczy Kabaré néven 1912 nyílt meg, februárban egy malomtulajdonos és egy építész lett a helyiség tulajdonosa.Sziklay Kornél színész, a városligeti Kis Színkör egykori igazgatója átépítteti, újításként áttöreti a körúti falat, a színház főbejáratát átteszi a Teréz körútra.Teréz körúti Színpad név alatt Dévényi Frigyes átalakítja a terveket, a kivitelezést Székely Dezső építőmester vezeti. A színpad alapterületét megnagyobbították egynegyed résszel, anélkül, hogy ez a nézőtér kialakítását rontotta volna. Megszüntették a régi földszinti oldalpáholyokat, helyettük hátsó páholyokat terveztek, hogy az intim színházlátogatói igényeket is kielégíthessék.

1959-ben a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat elhatározza a helyiség átépítését, hogy az artisták elférjenek a színpadon. A színpad szélessége 3,5 méterre, a mélysége 2 méterrel bővül. A színháznak új előcsarnoka is ekkor épült, amely összekötötte a Teréz körúti és a Jókai utcai oldalt.

1988-ban a Csemege Vállalattól 56 négyzetméterrel megtoldották a színházat. A vendéglátóipari Taverna Vállalattól, a Jókai utcai kocsmából elvettek 43, 5 négyzetmétert, hogy büféhelyiséget is ki tudjanak alakítani. Az átjárás és átlátás a Teréz körút és a Jókai utca között ma is megvan. A színház bejárata alig tűnik ki a többi kapualj közül.

A zsinórpadlást két emeleti lakás megvételéből és hozzácsatolásából alakították ki. Az igazgatás a földszintről az emeletre került.

Épülettörténet

A Fabriken Gasse, későbbi Gyár utca 21-ben ( ma Jókai utca) 1898-ban épült ötszintes, 37 lakásos bérház aljában a lakók kényelmét biztosító garázst alakítottak ki. Ebben a helyiségben nyílt meg 1912. október 30-án a Ferenczy Károly vezette Ferenczy Kabaré. 1913. február 1-én, három bemutató után, a csökkenő bevételek miatt a Ferenczy Kabaré beszüntette előadásait. A terem tulajdonosai, egy malomtulajdonos és egy építész, 1913 novemberében Paulini Bélának engedélyezik egy újabb színház nyitását, melynek neve Pesti Kabaré. Ez a társulat is csak két hónapig tudta magát fenntartani. 1916-ban Sziklay Kornél komikus színész, a városligeti Kis Színkör egykori igazgatója vette át e termet. Neki köszönhetjük, hogy a főbejáratot áthelyezte a Teréz körútra, ezzel nagyobb nyilvánosságot biztosított színházának, az Érdekes Kabarénak, mely 1917 nyaráig működött. Az új tulajdonos Dobos István, Bella Andorra bízta a vezetést , és 1917. szeptember 18.-án megnyitotta az Intim Kabarét. 1923. december 1-én nyílt meg a Terézkörúti Színpad.

A színházat irányító részvénytársaságot ügyvezető igazgatóként Roboz Aladár vezette, a művészeti igazgató Nagy Endre, az igazgató Salamon Béla volt. A termet Dévényi Frigyes tervei alapján alakították át. A kivitelező Székely Dezső építőmester volt. Megnagyobbították a színpadot, a földszint oldalpáholyok megszüntetésével azonban nem lett kisebb a nézőtér, mely ekkor 364 néző befogadására volt alkalmas. Ebben a színházban, ezen a színpadon jelent meg először Vadnai László feledhetetlen Hacsek és Sajó párosa, Komlós Vilmos és Herczeg Jenő alakításában, és itt konferált először Kellér Dezső is. A kabaré 1938-ig működött. 1939-ben Sallay György vezetésével alakult meg a Kamara Varieté, mely 1951-ig viselte ezt a nevet. 1951-54-ig Artista Varieté néven folytatta a működését. 1954-ben visszakapta a Kamara Varieté nevet, de programját továbbra is artista- és varieté-jellegű műsorszámok alkották. 1959-ben a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, melyhez a Kamara Varieté is tartozott, elhatározta a helyiség átépítését, mivel az artistaszámokhoz nagyobb színpadra volt szükség. A színpad szélességét 3,5 méterrel, mélységét 2 méterrel megnövelték. Ekkor készült el az új előcsarnok is, mely összeköti a Jókai utcát a Teréz körúttal.

A Kamara Varieté 1977-ben zárt be, majd 1978. október 4.-én megnyílt a Játékszín. A színház elsősorban befogadó színházként működött, de létrehoztak saját produkciókat is. Az első bemutató William Shakespeare Hamlet című műve volt Kőváry Katalin átdolgozásában, a Kaláka együttes zenéjével, Kozák András előadásában. 1980-ban részleges felújításra került sor, majd 1988-ban a MÜBER beruházásában teljesen felújították. A Csemege Vállalattól és a Taverna Vállalattól összesen 93,5 négyzetméterrel megnövelték a színház alapterületét. Megvásároltak két lakást is, ezekből alakították ki a zsinórpadlást. A színházat Giricz Mátyás után, 1982. december 1-től 1992. május 30-ig Berényi Gábor irányította. 1992-től Balázsovits Lajos lett a Játékszín igazgatója. 1999. április 1-től a Játékszín átalakult Játékszín Teréz körúti Színház Közhasznú Társasággá.