Lajta Béla

Lajta Béla 1873. január 23.-án született Óbudán. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos jutalomdíjat. Állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Rómában. Ebben az időszakban festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél, 1989-ban R. N. Shawnál dolgozott Londonban. Még Londonból küldte haza tervét a pesti - volt Valeró gyár elötti térre elképzelt - zsidó templom tervpályázatára, mellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája.1902-1904 között épülnek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire kiemelkedő hatással volt Lechner Ödön. Barátságuk és szakmai rokonságuk gyümölcse több közösen tervezett épület volt (például a Kozma utcai izraelita temető, Schmidl-sírboltja).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905-07 között az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Vakok Intézetére (1905-08. Budapest, XIV., Mexikói út 60) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909-1911. Budapest XIV. Amerikai út 57, ma: Idegsebészeti Klinika) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épűletei, a Parisiana mulató - ma Új színház - a Budapest,VI. Paulay Ede utcában és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalazója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.

1909 után tervezett épületeire az egyszerű, "geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű diszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki". Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest, VIII., Vas utca 9-11 alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest, V., Szervita tér 5.),a Budapest. VIII. Népszínház utca 19.sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913-14-ben (Budapest. XIV. Cházár András utca 10) tervezett Pesti Zsidó Hitközség Alapitvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós gyakorlóiskola) Hegedüs Ármin fejezi be 1923-ban. 1911-1914 között - Szabó Ervinnel együttműködve- a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. Méreteit és kultúrális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a rákoskeresztúri és Salgótarján úti temetőben állnak.