enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Gárdonyi Géza Színház Eger

korábbi nevei Egri Városi Színház
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)20.08.1904 | Megnyitó

(részletek)1955 | Felújítás

(részletek)20.08.2000 | Felújítás és megnyitó

személyek

Imre Légmán |építész
Géza Bárány |építész

történet

Építészeti leírás

Bodonyi Csaba építész két egymástól eltérő formavilágot hozott valamilyen közös nevezőre. A ’60-as években átalakított színház formailag alig őrzött valamit az eredetileg 1904-ben épült eklektikus épületből.

Bodonyiék a közel százéves épület és a 60-as évekbeli átalakítás összehangolására törekedtek, kisebb-nagyobb sikerrel. Ezt a feladatot az elképzelései szerint nem egy új stílust használt fel, hanem a két előzőt kapcsolta egybe. Ehhez persze olyan új anyagokat is alkalmazott, mint az üveg, például a zsinórpadlás tömegénél, mészkő burkolat a falakon, bádoglemez fedés.

 

Épülettörténet

1904. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit Eger első állandó kőszínháza a Hunyadi téren, Légmán Imre és Bárány Géza tervei szerint.

A kész terveket Czigler Győző (1850-1905) műegyetemi tanár véleményezte, akinek bírálata kedvező volt.

Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A kivitelezési munkákat egri iparosok végezték, egyedül a díszletek festése készült Budapesten. A nézőtér berendezéseinek alapszíne bordó volt. A nézőtérre boruló kupolás mennyezetet négy freskó díszítette: egyik az ihletet adó múzsát, másik a dráma allegóriáját, harmadik a költészetet, negyedik pedig a táncot szimbolizálta. A nézőtér befogadóképessége 650 fő, páholy 37, foldszinti ülőhely 160, erkély ülőhely 119 volt, s ehhez kellett hozzászámítani a karzati ülő- és állóhelyeket, továbbá a földszínti állóhelyeket. A színház minden helyiségébe légfűtést és villanyvilágítást vezettek be.

A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a "Dobó István szelleme" című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására. Az első színi szezon lefolytatására Balla Kálmán miskolci színigazgató kapott megbízást.

1908-ban az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, a mozi, amely a színházban tartotta előadásait. Ekkor már Palágyi Lajos társulata játszik az épületben.

Abban az időben Eger a miskolci színkerületbe tartozott: Sátoraljaújhely, Gyöngyös és több ízben Debrecen kapcsolódott be hozzá.

A színházban többek között játszott Czakó Pál, Mariházy Miklós és Kardoss Géza társulata is. 1939-ben Eger a cseretársulat rendszer városai közé került.

1941-45 között Beleznai Unger István, Jakabffy Dezső és Inke Rezső társulatai adnak itt műsort. 1948. október 7-én államosították a színház épületében üzemeltetett Palota mozit. A vidéki színházak, így az egri színház államosítását 1949. szeptember 2-án jelentették be a népművelési minisztériumban. Ettől kezdve 1955-ig a miskolci társulat játszóhelyeként és mozi működési helyeként funkcionált az épület.

1955 nyarán felújították az épületet, bővítették a művészek öltözőit és mosdóhelyiségeit, korszerűsítették a világítási berendezést (színváltós reflektorokat szereltek fel). Az 1955/56-os évadtól először lett állandó színtársulata Eger városának, az igazgató Ruttkay Ottó lett. 1955. október 23-án Gárdonyi Géza Előjátéka után Gárdonyi Géza: Annuska című előadását láthatta a közönség. Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. Az önálló társulat 1955-től 1966-ig működött, majd összevonták a Miskolci Nemzeti Színházzal. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia.

1957-től a teátrum kamaraszínházzal is rendelkezik, a Trinitárius utcai úgynevezett „rossztemplom” ad ennek helyet. Az 1961/62-es évadtól a színházépület felújítása alatt a templom lett a társulat játszóhelye.

1961-64 között átépítették a színházat. Mányoki László középület-tervező főmérnök és munkatársa, Szutor János, és Moser Pál belsőépítész kaptak megbízást a tervek elkészítésére. A szcenikai berendezést Tolnay Pál tervezte. A régi épület színpadát és oldalfalait megtartották. A földszinti és emeleti nézőteret, illetve az épület homlokzatát üvegfallal határolt előcsarnok ölelte körül. Befogadóképessége 580 fő volt.

1964. december 11-én nyitották meg az új épület. A megnyitó előtt leleplezték Gárdonyi Géza mellszobrát, Ohmann Géza alkotását. Az ünnepi alkalomra Gárdonyi Géza–Kárpáthy Gyula: Egri csillagok c. darabja került bemutatásra, előtte Gárdonyi Géza: Előjátékát adták. Ekkor Lendvai Ferenc a színház igazgatója. 1967-től az egri színház befogadó színház lett, a miskolciak tartottak itt előadásokat. A díszletek, jelmezek nagy részét átvitték Miskolcra.

Hosszú vitákat, harcokat követően 1985-ben Szikora János vezetésével első állomásként, egy befogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.1986 őszén Gali László került a színház élére. Az 1987/88-as évadtól a Gárdonyi Géza Színház újra önálló társulattal rendelkelkezik. A 18 fős alapító társulat Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabjával mutatkozott be az egri közönségnek. 1993-ban a színház fenntartását a Megyei Jogú Várostól átvette a Megyei Önkormányzat. 1985-től 1997-ig a színház tagozata volt a Harlekin Bábszínház.

1996-tól Beke Sándor az új igazgató, aki Ratkó József: Segítsd a királyt című drámájának megrendezésével, a kassai Thália Színház társulatával mutatkozott be.

Az épület újabb felújításra szorult. A rekonstrukciót jelentős volumene miatt a Heves Megyei Önkormányzat, mint fenntartó nem tudta saját forrásaiból megoldani, így címzett támogatási pályázatot nyújtott be, melyet 1998 tavaszán fogadtak el. Ezt követően kezdődtek el a munkálatok a miskolci Bodonyi [Bodonyi Csaba építész] és Társa Építész Kft. tervei alapján. A rekonstrukció és bővítés megvalósulásával lényegesen javultak a színház működési körülményei, és mintegy 1500 m2-rel növekedett a színházépület alapterülete. A felújított színház ünnepélyes átadására 2000. augusztus 20-án került sor, amikor Bornemisza Péter: Magyar Elektra című darabja Beke Sándor rendezésében került színre.

2001. augusztus 1-jétől Csizmadia Tibor az új igazgató.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

eightminusseven=