enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Katona József Színház

korábbi nevei Modern Színpad (1916), Belvárosi Színház (1918-1951), Nemzeti Színház Kamaraszínháza (Katona József Színház néven 1951)
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)1916 | Modern Színpad

(részletek)19.11.1916 | Modern Színpad

(részletek)1918 | Belvárosi Színház

(részletek)02.05.1918 | Belvárosi Színház

(részletek)01.10.1944 | Hadimozi

(részletek)1951 | Nemzeti Színház Kamaraszínháza (Katona József Színház)

(részletek)1975 | Katona József Theatre

(részletek)15.10.1982 | Katona József Színház

(részletek)1991 | Kamra

(részletek)23.11.2003 | Sufni

személyek

Elek Falus |építész
Rezső Herquet |építész
Bálint Nagy |építész

történet

Épitészeti leírás

A Petőfi Sándor utca 6. szám alatt található az 1916-ban Falus Elek és Herquet Rezső által tervezett színház. Eredetileg mozinak szánták, de nem kaptak rá engedélyt. A II. világháború alatt hadi moziként működött. 1975-81 között Siklós Mária és Fehérvári Sándorné tervei alapján átépítették.

A századforduló körül szokatlan és újszerű gondolat volt bérházban színházat kialakítani. A tágasabb tér kialakításának érdekében még a szomszédos bérház falát is átütötték. A meglévő adottságok a színház külső megjelenését nem tudták alakítani, így kellemes, igényes belső kialakítására törekedtek. Az erős lejtésű nézőtér három oldalát páholyok szegélyezték, oldalt szűkös kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki. Az Osztrák-Magyar Monarchiában itt volt először körhorizont 1916-ban (a Nemzeti Színházba 1927-ben), amely egy égbolthoz hasonló félkör alakú kupola.

Az eredeti alaprajzon a bérházba egy 5 méter széles és körülbelül 15 méter mély bejáraton jutottunk be, ahonnan az ellipszis alaprajzú előtérbe érkeztünk. Ennek két oldalán a ruhatárak voltak. Az előtérből egyenesen tovább haladva közvetlenül a nézőtérre lehetett bemenni. Ez egy téglalap alakú, axiális, lineárisan konfrontált típusú színháztér-forma, amelyet páholyok vettek körül. Az előtérből balra indulva a nézőtér hosszában a büfé volt. A főbejárat mind két oldalán egy-egy szűkebb bejárat volt. Egyikből a büféhez, a másikból az udvarra és onnan valószínűleg a bérházba lehetett bejutni. Az emeleten az öltözők voltak. A színpad nem túl mélyen nyúlt hátra, oldalfalai ívesek voltak és vasfüggönyt alkalmaztak.

A mai elrendezésében megmaradt a középső bejárati nyílás, de tőle jobbra nagy üvegezett színházi „kirakat” van. Kiszélesítették és mélyítették a színpadot. A színpadnyílás 11,7 méter széles, a színpad 16 méter széles és 15,3 méter mély. A földszintről elvették a zsöllyéket, ezáltal szélesebb lett a nézőtér

 

Épülettörténet

A budapesti Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utca 6. szám alatti házban színházat alakítottak ki Falus Elek és Herquet Rezső tervei alapján. Először a Modern Színpad költözött a helyiségbe Bárdos Artúr vezetésével 1916. november 19-én. A helyiséget eredetileg mozinak szánták, de mivel nem kaptak rá engedélyt, a tulajdonosok eladták az épületrészt. A Kezdetben a főváros nem engedélyezte a helyiség színház céljaira való használatát sem a bérházkörnyezet miatt.  A színház megnyitását hosszas küzdelem előzte meg a fővárossal és a háziúrral –  közben még a Kígyó utcai bérház falát is átütötték –, hogy újabb helyiségekkel tudják kiegészíteni a szűkös kiszolgáló helyiségeket, és újszerű vasfüggönyt is szereltek föl. Eretnek gondolatnak számított színházat nyitni a belvárosban, az üzletzárás után elnéptelenedett ez a terület, még a kávéházba sem jártak esténként az emberek. Mindenki biztosra vette a vállalkozás gyors bukását. Ám nem így történt. S ebben nagy része volt Falus Elek és Herquet Rezső bérpalotába épített lenyűgöző színházának, amely körülölelte az embereket. Ez volt a budapesti színházak között a legpompásabb, legfinomabb, legkecsesebb helyiség, amely 510 fős nézőterével a budapesti színházak között az egyik legkisebb befogadóképességgel rendelkezett. Az erős lejtésű nézőtér három oldalát páholyok szegélyezték. A legutolsó sorból is kitűnően lehetett látni. A hely meghittségét csak fokozta a meleg, bordó színű függöny. Bárdos büszkesége, a körhorizont, 1916-ban még nem volt az Osztrák–Magyar Monarchia egyetlen  más színházában sem.

A Modern Színpad 1918-tól Belvárosi Színház néven működött. Első bemutatója Hatvany Lili Noé bárkája volt 1918. május 2-án, ami ötven előadást ért meg. Az Unió Rt. 1920. tavaszán megszerezte a Belvárosi Színházat is. Bárdos 1922. decemberében ment el a színháztól először, csak az Unió 1925-ös bukása után tért vissza, majd 1926-ban újra elhagyta az intézményt. Távozását konzorcium követte, amit Beöthy László igazgatása váltott fel 1926. decemberében. 1929. és 1932. között Heltai Jenő, Bródy Pál és Lengyel Menyhért vezette a színházat, az utóbbi csak 1930-ig. 1932-től 1938-ig újraBárdos, 1939-ben Hermán Richárd volt az igazgató, aki 1939 februárjában a „zsidótörvény” miatt távozásra kényszerült: a helyiséget a Színházművészeti Kamara rendelkezésére bocsátotta. Az 1939-40-es évadban Patkós György direktorsága alatt a színház csődbe jutott. Az épület 1944. októberétől a második világháború végéig hadimoziként üzemelt. 1945 és 1948 között Bárdos Artúr (a színházat 1946-ban a főváros községesítette), majd Simon Zsuzsa (1948-1949) és Szendrő Ferenc (1950-1951) vezette a színházat. 1951-től a Belvárosi Színház a Nemzeti Színház kamaraszínháza lett Katona József Színház néven.  1975 és 1981 között átépítették Siklós Mária és Fehérvári Sándorné tervei alapján. Az átépítés után a Katona József Színház 1981. decemberében nyitotta meg újra kapuit a Thália szekerén című Jókai-művel, még a Nemzeti kamaraszínházaként.  A Katona József Színház az 1982-83-as évadtól újra önálló színházlett, igazgatója Székely Gábor, főrendezője Zsámbéki Gábor.  A társulat első bemutatója 1982. október 15-én A manó, Zsámbéki Gábor rendezése volt. 1989. őszétől Székely Gábor kiválása után Zsámbéki Gábor lett az igazgató. A Katona József Színház alapító tagja a Giorgio Strehler elnöklete alatt 1990-ben megalakult, az európai művészszínházakat tömörítő, párizsi székhelyű Európai Színházi Uniónak. 1991-től Kamra néven új, 100 fő befogadóképességű stúdiószínházat alakítottak ki a Ferenciek tere 4. szám alatt, majd 2003 november 23-án a Katona József Színház épületén belül megnyílt második stúdiójuk, a Sufni Nagy Bálint tervei alapján, amely 60 négyzetméteres alapterülete miatt csak speciális színházi célokat szolgál. A Sufni első bemutató előadása Esterházy Péter: A kékszakállú herceg csodálatos élete és Tar Sándor: Túlélési gyakorlatok című darabja volt.

 

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

fourplussix=