enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU | IT

Radnóti Miklós Színház

korábbi nevei Vidám Színpad (1942-44), Pódium kabaré ( 1945-1950), Állami Faluszínház működött az épületben (1955-57), Irodalmi Színpad (1957-1976), Radnóti Miklós
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)1988 | Megynyitó

személyek

György Fejér |építész
Artúr Mellinger |építész

történet

Építészeti leírás

Hatszintes lakóház csak a Nagymező utca fele néző homlokzattal, amely három nyílásaxissal tagolt. A középső nyílástengely szélességében a homlokzati sík kiemelkedik az utcai homlokzati síkból. Ez a rizalit az ötödik szinten már erkélyként funkcionál. A földszinten a színház bejárati portálja található.

A Radnóti Színház méretét tekintve a kisebb belvárosi színházak közé sorolható. Nézőtere axiális, lineárisan konfrontál elrendezésű, a földszinten 11 széksor, az emeleti erkélyen 5 széksor, valamint a nézőtér oldalfalán két-két oldal páholy található.

 

Épülettörténet

A színház Mellinger Artúr tervei alapján készült 1937-ben, eredetileg mozit kezdtek kiépíteni a hétemeletes ház alsó szintjén. 1942. március 12 - 1944. december 23. között szórakoztató műsorokat adtak elő Sárossy Szüle Mihály színész-igazgató vezetésével. Ekkor Vidám Színpad néven működött a színház. 1945. márciusától Pódium kabaré működött az épületben, amelyet Pethes Sándor és Békeffy István irányított. 1950-1955 között sokféle funkciót kapott a terem, volt Kodály Kultúrotthon, Egressy Gábor Színpad. 1955-ben az Állami Faluszínház vette birtokba két évre, 1957-ben Szendrő József igazgatásával az Irodalmi Színpad kezdte meg a működését. Ekkor főként irodalmi, költészeti műsorokat adtak, fiatal írók és előadóművészek kaptak bemutatkozási lehetőséget, valamint hangsúlyt fektettek a baráti népek irodalmának megismertetésére is.

1965-ben építették át először a színházat a KÖZTI tervei alapján, építész tervezője Egyházi András, szcenikai tervezője Blanár György volt. Ekkor alakították ki a színpad feletti két emeletnyi épületrészt, világítási fülkét, s néhány színpadtechnikai berendezést is felszereltek. 1973-ban bezárták az épületet, és komoly felújítási munkák kezdődtek meg, a felújítás 1974 – 76 között valósult meg. A színház a Népköztársaság u. 35. sz. bérház felé terjeszkedett, itt öltözőket, színésztársalgót, portát, stb. alakítottak ki. Átalakították a színház homlokzatát is, az előcsarnokot, nézőteret. Új színpadtechnikai berendezések készültek A gépészet is megújult, a nézőtér mosdói az alagsorba kerültek. Az átalakítás tervezője az ÉVITERV volt, építész: Kamarás J. , belsőépítész: Hepke E., gépész: Muzsi E., színpadtechnika: Strack L. A kivitelező a Budai Építőipari Szövetkezet, ORSZAK, UNITECHNIKA. Az átépítés 28 millió forintba került. A három évig tartó munkálatok után Radnóti Miklós Színpad néven folytatta működését A nézőtéren 222 + 8 pótszék van. 1976-ban Keres Emil igazgatásával a Radnóti Miklós Színpad a versmondás otthonává vált, s rendhagyó irodalomórákat is tartottak. 1985-ben tőle vette át az irányítást Bálint András, akinek kezdeményezésére, jelezvén egyfajta váltást is, 1988. 12. 16-tól Radnóti Miklós Színház néven működik a színház. Bálint András igazgató részben folytatta a hagyományokat: költészeti esteket tartottak, irodalmi folyóiratok mutattak be, vagy a Nyílt Műhely felolvasó-színházi sorozat népszerűsítette a kortárs irodalmat. Színház társulata kicsi, ezért a különböző produkcióihoz rendszeresen hívnak vendégművészeket. A nagyrészt polgári értelmiségiekből és fiatalokból álló közönség az évek során értő és szerető bázisává vált a színháznak; az ún. Baráti Kör tagjai havonta többször is jegyet váltanak egy-egy előadásra. A Radnóti Színház művészi arculatának kialakításakor az egyetemes drámairodalom több vonulata volt irányadó: színre kerültek és kerülnek a világszínház klasszikus (Brecht, Calderón, Caragiale, Csehov, Euripidész, Goethe, Gogol, Gozzi, Hauptmann, Ibsen, Krleža, Marivaux, Molière, Osztrovszkij, Pirandello, Plautus, Strindberg, Wedekind, Wilde) és modern (Albee, Berkoff, Bernhard, Genet, Głowacki, Marius von Mayenburg, McDonagh, O'Neill, Shepard, Botho Strauss, George Tabori) vonulatának jelentős alkotásai. Emellett bemutatásra került a magyar polgári dráma néhány kiemelkedő opusza (Barta Lajos, Füst Milán, Herczeg Ferenc, Lengyel Menyhért, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Örkény István, Szép Ernő), valamint a kortárs magyar irodalom szerzőinek művei (Darvasi László, Hamvai Kornél, Kárpáti Péter, Mándy Iván, Márton László, Nagy András, Spiró György, Szilágyi Andor, Térey János).
Az utóbbi években az egyértelmű közönségsiker mellé növekvő szakmai elismertség is társul: több komoly, színészi és rendezői díjat kapott például a Háztűznéző (rendező: Valló Péter); a Ványa bácsi (rendező: Valló Péter); a Nem félünk a farkastól (rendező: Gothár Péter); A kripli (rendező: Gothár Péter); Medea (rendező: Zsótér Sándor) és a IV. Henrik (rendező: Stefano de Luca) előadások. Az elmúlt években lezajlott felújítási munkálatok eredményeképpen megújult a nézőtéri előcsarnok, a titkárság, a szervezési iroda, és egyéb irodák, a társalgó, továbbá a női- és férfiöltözők.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

fiveplussix=