Művészetek Palotája
korábbi nevei MÜPAH-1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. | |
| mutasd a térképen | http://www.mupa.hu/ |
fontosabb események
személyek
Zoboki-Demeter & Társaik Kft.
Zoboki Gábor igazgató, vezető tervező
Zoboki Gábor szakmai útja az ország legjelentősebb műhelyeiben (KÖZTI Rt., BUVÁTI Rt.) indult, kiváló építész mesterek társaságában. Saját irodája megalapítása óta jelentős projektek vezető tervezője, az iroda fő designere, ötletadója, vezetője.
Pályáját fiatal kora ellenére nagy léptékű, összetett feladatok jellemzik. BUVÁTI-nál megalakított Városháza műterem volt az első olyan műhely, ahol már önállóan megmutathatta képességeit. Itt formálták meg Budapest történeti Középső Belvárosának, a város szívének tekinthető városközpont új irányokat mutató részletes rendezési tervét. A feladat hatalmas mennyiségű adat feldolgozását jelentette, a szerteágazó hatósági és szakhatósági egyeztetés és kapcsolattartás során.
A 90-es évek vége felé jelentős változások elé nézett a magyar gazdaság és társadalom, így az állami vállalati létforma is megkérdőjeleződött. Lehetőség nyílt arra, hogy Zoboki Gábor néhány társával megalakítsa a jelenlegi cég jogelődjét, a Zoboki és Társai Építészirodát, melynek a Városháza projekt befejezése lett az első feladata. Később további megbízások érkeztek, melyek igazolták munkájuk sikerét.
Ezt követően Demeter Nóra csatlakozása után, a már Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda Kft. nyerte el a Kormányzati Negyed elhelyezésére vonatkozó megbízást. A munka eredménye az államhatalmi intézmények hosszú távú elhelyezési koncepciója és a végrehajtás megvalósítási terve. A szerzők kilenc kötetes tanulmányban 136 ingatlan és 36 központi intézmény átvilágítását dokumentálták, alkotmányjogi, építészeti, városrendezési és közgazdasági elemeket ötvöző szempontrendszer alapján. A munkában feldolgozták a legfőbb államhatalmi intézmények és épületeik történetét, kapcsolatháló elemzési módszerrel vizsgálták az intézmények közötti együttműködést és javaslatot tettek az intézmények tartós és méltó elhelyezésére. A koncepció sikerét az idő igazolta, a javasolt lépések fokozatosan a gyakorlatban is érvényre jutnak.
Eddigi legösszetettebb szakmai feladata a budapesti Művészetek Palotája megtervezése volt, ahol építészeti és technológiai szempontból is sikerült példaértékű épületegyüttest létrehoznia. Ezzel a beruházással Budapest a legkorszerűbb, világszerte az elsők között számon tartott hangverseny helyszínek sorába lépett. Az itt megszerzett építészeti, technológiai és szervezési tapasztalat révén olyan egyedülálló tudásra tett szert a Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda, melyet a további nagy volumenű projektek lebonyolítása során tovább kamatoztat. Így az iroda számos más helyről is kapott felkérést hasonló létesítmények tervezésére (Surgut - Szibéria, Pécs, Shenzhen - Kína , Zeneakadémia Budapest). A MÜPÁ-val való együttműködés azóta is folyamatos: állandó a kapcsolatok bővítésében Zoboki Gábor részvétele, hiszen a térségben egyedülálló tudású ház kiterjedt kapcsolatrendszert ápol mind Európában mind a tengeren túl. Jelentős volumenű magyar megbízások mellett most nemzetközi piacra lép, Oroszországban és Kínában.
Zoboki Gábor a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építész Szövetség aktív tagja, számos fővárosi és kerületi tervzsűrin mint résztvevő és mint zsűrör is szerepel. Jelentős tervpályázatok díjnyertes tervezője, vagy tervező team tagja, munkásságát a magyar és nemzetközi építész szakma legjelentősebb díjaival jutalmazta. Publikációi szakmai folyóiratokban jelennek meg, recenziókat és kritikákat kapott e folyóiratokon kívül napilapokban is. Tárgyalási nyelve angol, ezen kívül német, orosz és francia nyelvtudással rendelkezik. Zenerajongó.
Zoboki Gábor munkamódszerére a komplex megközelítés jellemző, azaz az építészeti kereteken és műszaki feltételrendszeren túl a feladatok gazdasági, művészeti szempontjait is érvényesíti.
Naprakész információk gyűjtőhelye az iroda könyvtára, ahol a külföldi és magyar építészeti folyóiratoktól kezdve, a legkorszerűbb technológiai ismertetőkig, a történeti munkáktól a világ építészetét bemutató kötetekig, valamint a színház- és hangversenytermekről található gazdag gyűjtemény.
Kitüntetései, díjai:
- Év lakóháza díj (1997, 1998, 2000)
- Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2005)
- CIJ Awards Hungary (2005) the Best Overall Development (Művészetek Palotája)
- Príma díj (2005)
- Style in the Business díj (2006)
- FIABCI Prix d’Excellence Bangkok (2006 Művészetek Palotája)
- Pro Architectura díj (2006 Művészetek Palotája)
- CIJ Awards Hungary (2006) the Best Office Development (Center Point 2)
- Superbrands díj (2007 Művészetek Palotája)
- Budapestért díj 2007 (Nemzetközileg is kimagasló építőművészeti tevékenységért)
- Ybl Díj 2008.
(forrás: Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda honlapja: www.zda.hu)
történet
Építészeti leírás
A multikulturális funkcióval rendelkező épület három fő funkciója a színház, hangverseny terem, illetve a múzeum funkciók. Ezeket kisebb kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók teszik teljessé, például a könyvesbolt, kis előadó, tárgyalóterem, kávézó és az igazgatás helyiségei. Mindenképp ide érdemes sorolni a tágasan kialakított, nagyvonalú közlekedőtereket, amelyek akár állófogadások, kamarakoncertek, irodalmi felolvasóestek rendezésére is alkalmasak.
Az épület tömegformálása ezeket a kulturális funkciókat egy szabálytalan ötszög formájú héjként fogja össze. A különböző funkciók önállóan helyezkednek el és működnek a héjon belül. Mint egy kubus, amelynek minden oldalába szabálytalanul belevágtak. A MÜPA-ba az északi bejáraton a Komor Marcell utca felől, valamint nyugatról, a Duna oldalán található bejáratokon lehet belépni. Az épület homlokzatán két anyag jelenik meg, a kő és az üveg.
A déli oldal párhuzamos a Rákóczi híddal (régi Lágymányosi híd), ide kerültek a szerviz funkciók. Az épület nyugati részében a Ludwig Múzeum szögletes, vegyes szerkezetű együttese kapott helyet, amely főként kortárs múzeumi profillal rendelkezik. Ehhez idomulva alakították ki a múzeum belső tereit. Nagy belmagasságú, tágas, áramló terek, tiszta fehér falakkal. Néhol egy-egy felülvilágító, érdekes áttörésekkel, átlátásokkal. A variálhatóság lehetőségét is megadták a tervezők. A ház a Nemzeti Színház, a város, a Duna és a Gellért hegy fele tárul fel, épület magas függönyfalaival. Egyrészt belülről nyit kifelé, valamint kívülről szabad belátást biztosít, ezáltal közelebb hozva az épületet a város lakóihoz. Szinte egy XXI. századi értelmezése a századfordulón megjelent népszínház, népopera funkciójának. De ugyanúgy helyet kapnak a magas színvonalú művészi előadások, ezzel egyik jelentős kulturális központjává vált Európának.
A hangversenyterem és a színház szinte kagylószerűen nyílik ki a zárt kőtömegből. A hangversenyterem tömege belül ez egy szépen megmunkált, fa kaptárként jelenik meg. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nyújtott patkó formájú, három szinten páholyokkal. A zenekari árok mozgatható, ez akusztikailag és a színpad mértének növelése céljából is lényeges. A nézők szinte körbeveszik a színpadot. Belsőépítészetileg világos fa burkolattal borították, s hangvetők különböző színekre lettek festve. A terem érdekessége a hangvető ernyő, amely egy bogár páncéljára emlékeztet. Ezt a megfelelő hangzás elérésének céljából tudják le, föl mozgatni és dönteni.
A Fesztivál Színházban főleg táncelőadásokat és kisebb koncerteket tartanak. Itt sötét fa burkolat a hangsúlyos. A nézőtérnek lineárisan konfrontált, axiális típusú nézőtéri formája van. A tömegformálásánál különös figyelmet fordítottak az épület „ötödik” homlokzatára, a tetőre. A rézlemezzel fedett hangverseny és színházi tömegek hátként, szoborként jelennek meg a tetőn. Ezt a teret a közönség számára is megnyitották, így az épület minden része bejárható, megismerhető a nézők számára.
Épülettörténet
Művészetek Palotája Budapesten, az UNESCO Világörökség listáján is szereplő Dunapart részeként épülő Millenniumi városközpontban áll, az új Lágymányosi híd, és a 2002-ben megnyílt Nemzeti Színház tőszomszédságában. (Helyrajzi száma: 38017/35)
A Művészetek Palotája, Magyarország kultúrtörténetének egyik kiemelkedő kulturális beruházása és létesítménye, mely ún. PPP – Public Private Partnership formában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a beruházó TriGránit Fejlesztési Részvénytársaság együttműködésében valósult meg.
Az épület vezető tervezője Zoboki Gábor ill. a Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda, számos együttműködő szakági partnerrel. A megrendelő, generálkivitelező az Arcadom Építőipari Rt.
Az építkezés 2002 tavaszán kezdődött (az alapkőletétel: 2002. III. 22-én volt), és 2005 tavaszán fejeződött be.
Demján Sándor, az építő TriGránit Fejlesztési Részvénytársaság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi száz évben nem létesült hasonló intézmény Magyarországon, és az épület által képviselt multifunkcionális modellt Európában és a világon, sok helyen meg fogják ismételni.
A Nemzeti Örökség Minisztériuma létrehozta a Művészetek Palotája Kft.-t élén Kiss Imre vezérigazgatóval, mely az épület üzemeltetését, működtetését hivatott biztosítani.
A nagyszabású terek és a korszerű technika egyaránt lehetővé teszik a hagyományos és a kísérletező művészeti produkciók megvalósulását. Az épületkomplexum (népnyelven, a kezdőbetűkből alkotott mozaikszóval: MÜPA) egyaránt képes a klasszikus zene, prózai- és zenés színház, opera, a tánc, a világzene, a jazz, az igényes könnyűzene, valamint a XX. századi- és kortárs képzőművészet befogadására és kiszolgálására.
A Művészetek Palotája ad állandó otthont a Nemzeti Filharmonikus Zenekar- és Énekkarnak, a Nemzeti Táncszínháznak és a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumnak.
Az ünnepélyes megnyitóra számos külföldi vendég érkezett és megjelentek a legfőbb közjogi méltóságok, Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész, Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
2005. március 14-én, a nyitó díszhangverseny előtt nyílt meg a Budavári Palotából az épület Duna-parti részébe költözött Ludwig Múzeum „Feszített művek” és „A modernség talánya” című kiállításaival. Az előbbit a Múzeum a saját gyűjteményéből, utóbbit a párizsi Musée National d'Art Moderne Centre Pompidou művészeti gyűjteményéből válogatta. Bozóki András az intézmény új székhelyét megnyitó ünnepségen kiemelte: a Ludwig Múzeumnak az a küldetése, hogy a kortárs magyar művészetet, sőt a közép-európai régió művészetét tágabb, nemzetközi kontextusba helyezze. A május közepéig látható időszaki kiállítást Bruno Racine, a Pompidou Centre elnöke nyitotta meg.
A Bartók Béla Hangversenyterem ünnepélyes megnyitását megelőzően, a megnyitóra díszvendégként érkezett José Carreras, a világhírű spanyol tenorista, „beénekelte” a világszínvonalú akusztikájú hangversenytermet. Az esti gálakoncert programján: Beethoven Házavatás-nyitánya, Liszt Ferenc Á-dúr zongoraversenye, Bartók Béla három darabja Kocsis Zoltán hangszerelésében, és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa szerepelt. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényelte, közreműködött a Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa, Ránki György zongoraművész és Kiss B. Attila, operaénekes.
2006-ban készült el a hangversenyterem orgonája, mely a Pécsi Orgonaépítő Kft. és a német Mühleisen cégek közös munkája. Az avatóhangversenyen Baróti István, Elekes Zsuzsa és Fassang László mellett fellépett Varnus Xavér is, aki Hidas Frigyes erre az alkalomra írott Orgonaversenyét adta elő a Danubia Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Lukács Ervin vezényletével.
A Fesztivál Színház Claudio Monteverdi első operájával, az L'Orfeo bemutatásával, március 16-án nyitotta meg kapuit, korabeli hangszereken közreműködött az Orfeo Zenekar valamint a Purcell kórus, a karmester Vashegyi György, az előadás rendezője Káel Csaba volt.
A Magyar Posta Rt, ötszáz forint névértékű alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki, nyolcvanezer példányban, a Művészetek Palotája megnyitása alkalmából.
A Művészetek Palotája 2006-ban elnyerte FIABCI Prix d"Excellence 2006 - Specialized Category díjat, melyet ingatlanfejlesztési ill. építészeti "Oscar-díj"-ként tartanak számon.
(Források: Művészetek Palotája - Wikipedia; www.reggel.hu - Művészetek Palotája;
Művészetek Palotája - Arcadom Építőipari Rt. sajtóanyag, 2005. január 25., a Zoboki-Demeter & Társaik Építészirodától;
„Multikultúra” a Duna-parton, Schmidt József és Tódika László cikke. www.future-fm.hu/images/Mupa05.pdf, Művészetek Palotája - felelős kiadó Kiss Imre, 2005., Művészetek Palotája - Mit tud a ház? 2009.)
szabályozatlan
nincs
Add information
