Előzmények:

 

           

A Millenniumi Városközpontban felépült Nemzeti Színház előtörténete a „nemzeti színpalota” felépítésének reformkori gondolatával kezdődik. A magyar országgyűlés 1836-ban törvényt alkotott „a Pesten országos költségen felállítandó nemzeti játékszínről” /1836. évi XLI. törvénycikk/. A terv megvalósítása elmaradt.

           

Bérelt, ideiglenes játszóhelyen ünnepelte fennállásának 100 éves jubileumát a Nemzeti Színház társulata, amikor törvényjavaslat, majd újabb törvény született a Nemzeti Színház felépítéséről. Eszerint: „A törvényhozás utasítja a kormányt, hogy a Nemzeti Színház részére ez intézmény jelentőségéhez méltó és a korszerű színpadművészeti követelményeknek megfelelő épület helyének kijelölése iránt /.../ intézkedjék, s az államháztartási viszonyok megfelelő alakulása esetén az épület felépítéséről a magyar társadalom áldozatkészségének igénybevételével is gondoskodjék.” /1938. VII. törvénycikk/ Ez az építési terv sem valósulhatott meg a II. világháború miatt.

           

 Közel fél évszázad múltán a magyar társadalom áldozatkészségének köszönhetően történt döntő fordulat a Nemzeti Színház felépítésének ügyében.

           

1983 júniusában Gobbi Hilda – a Nemzeti Színház egykori színművésze –

70. születésnapjára kapott takarékbetétkönyvét felajánlotta a Nemzeti Színház építésére, és ezzel megindította a közadakozást. Bekapcsolódott a gyűjtésbe a Nemzeti Színházat pártoló közönség, szolidaritást vállalva az ország legnevesebb színészeivel, akik a metróépítés miatt lebontott Blaha Lujza téri színházépületből való kiköltöztetés után, egyre méltatlanabb körülmények között játszottak. Hamarosan csatlakozott az adománygyűjtéshez a Magyarok Világszövetsége, a civil és társadalmi szervezeteket összefogó Hazafias Népfront, és támogatták a kezdeményezést az alkotó művészek szövetségei is. A Színházművészeti Szövetség elnöke felkérte „mindazokat, akik magukénak érzik a nemzeti színjátszás és ezzel együtt a magyar kultúra ügyét, hogy lehetőségeik szerint anyagilag is járuljanak hozzá az új Nemzeti Színház minél gyorsabb felépítéséhez.”

            Az adománygyűjtés megindítása után még 15 évig tartott a helyszín kiválasztásával és az építészeti megoldásokkal kapcsolatos szakmai vita.

 

            1998. március 27-én alapkő letétellel, kezdetét vette egy kulturális központ felépítése – része a Nemzeti Színház – Bán Ferenc tervei alapján, Budapest V. kerületében, az Erzsébet téren. Néhány hónap múlva /1998. nov. 6-án/ az új költségvetést készítő Kormányzat úgy rendelkezett, hogy az építkezést leállítja, mert az adott gazdasági körülmények között a nagyberuházás befejezésének finanszírozása nem látszik biztosíthatónak.

 

            1999. augusztus 26-án a Magyar Köztársaság kormánya – 1097. számú határozatában – döntött a Nemzeti Színház új helyszínen való felépítéséről. Az épület átadásának határideje: 2002. március 15.

Nemzeti Színház épülete /Budapest, IX. Bajor Gizi park 1./

 

            A Nemzeti Színház a Duna folyó pesti oldalán, a Dunával párhuzamos Soroksári út mentén, a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti szakaszon épült fel. A színház észak-nyugati tájolású főhomlokzata a belváros felé, hátsó homlokzata a Művészetek Palotája felé néz. Az épületet park veszi körül. Erre utal a címe is: Budapest, IX. kerület, Bajor Gizi park 1.

            Közép-Európa legújabb Nemzeti Színházát 2000. szeptemberében kezdték építeni.

Az építkezés 16 hónapig tartott.

            A Nemzeti Színház építését Schwajda György irányította, kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként.

 

A koncepciótervet Igor Popov és Siklós Mária készítette.

Építésztervező: Siklós Mária Ybl-díjas építész.

Kert és tájtervező: Török Péter Ybl-díjas táj- és környezetépítész.

A belsőépítészet: Bernard Trevillion /Anglia/ munkája.

Elektromos tervező: Villányi László, a VILLes Kft., és a LISYS Rt.

Színpadgépezet tervezője a főszínpadon: Réfy Imre; a Gobbi Hilda Színpadon:

a Színháztechnika Kft.

Generál kivitelező: Arcadom Építőipari Rt.

 

            A Nemzeti Színház  22%-ban közadakozásból, 78 %-ban központi költségvetési forrásból épült fel. Építtető a magyar állam. Az épület használója a Nemzeti Színház Zrt., egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság, melyet az állam alapított és közvetlenül a kultuszkormányzat irányítása alá tartozik. Az épület tulajdonosa: a Nemzeti Színház Zrt.

A színházépület a Nemzeti Színház Részvénytársaságba apportált állami tulajdonú telken áll. A telek helyrajzi száma: 38017/39.

A színház telkének alapterülete: 14.621 m2.

Beépített alapterület: 4.073 m2.

Az épület nettó alapterülete: 20.795 m2.

A nézőtéri tömb külső átmérője: 21,90 m.

A színpadtorony párkánymagassága: 34,05 m.

 

A színházépület megnyitásának dátuma: 2002. március 15.

 

Színházavató előadás: Madách Imre: Az ember tragédiája

Az előadás előtt beszédet mondott: Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke, és Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze.

A színházavató díszvendégei voltak:

Mádl Ferenc - köztársasági elnök;

Orbán Viktor - miniszterelnök;

Áder János - a magyar országgyűlés elnöke;

Demszky Gábor - Budapest főpolgármestere.

 

            Az épület és környezete – a koncepcióterv szerint – a színháztörténet európai tradícióinak hódol /attribútumaival, toposzaival, a kisarchitektúrákkal, topiariumokkal/.

A színház körüli térbe beépített játszóhelyek /pihenőkert, hajóorr, vörös sivatag, labirintus, zikkurat/ színjátékok, megemlékezések, táncos összejövetelek, koncertek, kiállítások színtere lehet.

            A színház főbejárata előtt szoborpark terül el. Az út mentén és a zöld pázsiton a közelmúlt legendás színészeinek bronzba öntött, életnagyságú szobraival találkozhatnak a nézők.

            Melocco Miklós kapu-szobrán át vezet az út a hajótestre ültetett színházépülethez.

A hajót körülölelő mesterséges tó vizéből kiemelkedik egy timpanonos színházi homlokzat, előtte örökké égő fáklyák. Emlékeztető a romba dőlt Nemzeti Színházakra.

            A hajóorr kék-fehér burkolatában vers idézet. Ez a költészetnapján tartandó ünnepség színhelye.

            A Duna felé néző oldalon vörös homokkő burkolat, gleccser görgeteg kövekkel, nyírt platánokkal. Erről a fogadótérről vezetnek le a lépcsők a szabadtéri színpadhoz, ahol alkalmanként rendezvényeket tart a színház.

            A telek délnyugati sarkában álló, homoksárga burkolótéglával kirakott zikkurat belseje kiállítóhely. Külső részén egyre szűkülő falak mentén, spirál vonalban vezet az út a zikkurat tetejére, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. Az építmény földszinti átmérője 29 m, magassága 11,6 m. /Koncepcióterv: Török Péter. Építésztervező: Szabó Zoltán és Kralovánszky Réka./

 

            A Nemzeti Színház főépülete nemes, időtálló, keménymészkő burkolatú. Az üvegfalak és ablakok halványzöld színűek. A hajlított kovácsoltvas fémfelületek bronzszínű porszórt festésűek.

            Az épület oldalhomlokzatait allegorikus szobrok díszítik, Schrammel Imre és Szekeres Károly keramikus művészek tört fehér színű, üvegszál erősítésű finombetonba öntött figurái.

 

 

A Nemzeti Színház épületében 3 színpadon láthatnak előadásokat a nézők:

 

- A nagyszínpad /főszínpad/ nézőtere 619 férőhelyes. A nézőtér alapterülete: 590 m2.  A nézőtér hagyományos, proszcénium színház elrendezésű, 3 emeletes, a felső szinteken páholyokkal. A balkon közepén díszpáholy /8 férőhelyes/, két oldalán mozgássérültek páholya /6-6 férőhelyes/, a színpadhoz közel 1-1 proszcénium páholy /2-2 férőhelyes/. A karzaton összesen 8 páholy van /2-2 férőhelyes/.

A színpadtér hagyományos, keretes, fix portálnyílású.

 

- A Gobbi Hilda Színpad /stúdiószínpad/ 160-200 fő befogadására alkalmas. A nézőtér és a színpad helye, formája előadásonként változtatható. A színpad és a nézőtér alapterülete: 370 m2.

A stúdiószínpad 2007. május 11. óta viseli a Gobbi Hilda Színpad nevet, emlékeztetve a színház közönségét arra, hogy Gobbi Hildának jelentős szerepe volt a Nemzeti Színház felépítésében.

 

- A Kaszás Attila terem /háziszínpad/ 80-100 néző befogadására alkalmas. Próbateremként és előadóteremként is funkcionál. Alapterülete /nézőtér + színpadtér/: 254 m2. A háziszínpadot 2008. március 16-án nevezték el Kaszás Attila teremnek, a Nemzeti Színház fiatalon elhunyt színészére emlékezve. /A teremhez vezető folyosón látható Kaszás Attila bronz portréja, zöld gránitlapon - Krisztiáni Sándor alkotása./

 

            Az épület gépészeti felszereltsége korszerű, hangosítási és világítási rendszere világszínvonalú.

            75 féle lámpatest - köztük 100 db. programozható „intelligens” lámpa - van felszerelve munkavilágításra, a közönségforgalmi területek világítására, a kiszolgáló helyiségek megvilágítására, a díszkert és szoborpark megvilágítására, a tartalékvilágításra, valamint a külső homlokzat díszkivilágítására.

 

            A Nemzeti Színház épületében 14 régi márványszobor van elhelyezve. A Nemzeti Színház történetében jelentős szerepet játszó személyekről készült mellszobrok régmúlt időkre emlékeztetnek

            A talapzaton álló, fehér márvány szoborportrék a lebontott Blaha Lujza téri színház lépcsőfordulóiban álltak, majd a Bajor Gizi Színészmúzeumból kerültek vissza a Nemzeti Színház épületébe.

 

            Régi szobrok alapadatai /alkotó, az ábrázolt személy, a szobor helye a színházépületben/:

- Erdey Dezső: Földváry Gábor mellszobra. /Előcsarnokban, főbejárat mellett, bal oldalon./

- Somló Sándor: Madách Imre mellszobra.  /Előcsarnokban, főbejáratnál középen./

- Erdey Dezső: Bajza József mellszobra.  /Előcsarnokban, főbejárat mellett, jobb oldalon./

- Stróbl Alajos: Jászai Mari mellszobor  /Előcsarnokban bal oldalon, információs pult mögött./

- Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Rákosi Szidi márvány mellszobra.  /Előcsarnokban, jobb oldalon, pénztár mögött./

- Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Lendvay Márton márvány mellszobra.  /Előcsarnokban bal oldalon, panorámalift mellett./

- Izsó Miklós: Megyeri Károly márvány mellszobra. /Előcsarnokban jobb oldalon, panorámalift mellett./

- Telcs Ede: Prielle Kornélia mellszobra.  /I. em. bal oldalon, panorámalift mellett./

- Szász Gyula: Halmi Ferenc márvány mellszobra. /I. em. jobb oldalon, panorámalift mellett./

- Izsó Miklós: Tóth József márvány mellszobra.  /II. em. bal oldalon, panorámalift mellett./

- Szász Gyula: Szerdahelyi József márvány mellszobra. /II. em. jobb oldalon, panorámalift mellett./

- Engel József: Kántorné Engelhardt Anna márvány mellszobra. /Gobbi Hilda Színpad előterében./

- Engel József: Szerdahelyi Kálmán mellszobra.  /Gobbi Hilda Színpad előterében./

- Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Bajor Gizi  mellszobor /Gobbi Hilda Színpad előtti folyosón./

 

            A színház főbejárata 9 oszloppal tagolt íves üvegfalba épült. A díszes előtető alatt, a görög mitológiából ismert múzsák szobra fogadja a látogatókat. A 9 múzsa szobor fehér márványból és bronzból készült. Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása.

 

            A színház főbejáratától jobbra és balra levezető lépcsők mellett 14 színművész féldomborműve látható a homlokzaton.

A bronz portrékat Marton László szobrászművész készítette.

A baloldalon lévő 7 színész  /Somogyi Erzsi, Pártos Erzsi, Bihari József, Makláry Zoltán, Rajz János, Kálmán György, Őze Lajos / a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, a jobboldalon lévő 7 színész /Sulyok Mária, Bulla Elma, Dajka Margit, Feleki Kamill, Páger Antal, Pécsi Sándor, Gábor Miklós/ más fővárosi színházakban játszott főszerepeket, s emelkedett a közelmúlt legismertebb színészeinek rangjára.

Szobrok a Nemzeti Színház kertjében

 

            A közelmúlt legjelentősebb színészeinek egész alakos szobrai láthatók szoborparkban.

A szobrok életnagyságúak, fehér mészkőből  ill. bronzból készültek. A magyar színházművészet halhatatlan színészeit emlékezetes szerepeikben örökítették meg a szobrászművészek. A szoborpark szobrait 2002. március 15-én, az új Nemzeti Színház megnyitásának napján leplezték le.

            Az ország legnagyobb színészegyéniségeinek állított emlékpark 2008-ban bővült, Bessenyei Ferenc szobrával. /Az alább felsorolt egész alakos színész szobrok száma: 13 db./

 

            Latinovits Zoltán  és Tolnay Klári alakja a színház főbejáratánál álló kapu-szoborban van megörökítve. Fehér színű kőszobor. Alkotója: Melocco Miklós szobrászművész.

 

            Lukács Margit és Básti Lajos szobor alakja – Az ember tragédája jelmezében – az épület főbejárata előtt magasodik. Anyaga fehér mészkő. Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása.

 

Bronz szobrok a szoborparkban:

- Gobbi Hilda /civil ruhában, a Blaha Lujza téri színház nézőtéri székében ül/ - Párkányi Raab    Péter alkotása.

- Bessenyei Ferenc /Bánk bán jelmezében/ - Párkányi Raab Péter alkotása.               

- Kiss Manyi /Peachumné jelmezében – Koldusopera/ - Kligl Sándor alkotása.                      

- Latabár Kálmán /Mujkó, udvari bolond jelmezében/ - Párkányi Raab Péter alkotása.          

- Major Tamás / III. Richárd jelmezében/ - Marton László alkotása.

- Ruttkai Éva  /Alekszandra jelmezében – A hattyú/ - Bencsik István alkotása.

- Sinkovits Imre  /Mózes jelmezében/ - Marton László alkotása.

- Soós Imre /A körhinta c. film jelmezében/ -  Párkányi Raab Péter alkotása.

- Timár József /Willy Loman jelmezében – Az ügynök halála/ - Párkányi Raab Péter alkotása.