enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU | IT

Pesti Színház

korábbi nevei Pesti Színház (1967-), a Vígszínház Kamaraszínháza, Szálló és Kávéház (1840-1902), Bartók Színház, Bartók Gyermekszínház (1963-1964), Corso Mozi (1911-1950), Fogadó a Hét Választófejedelemhez (1717-1840)
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)01.05.1823 | Liszt Ferenc hangversenye

(részletek)1911 | A Corso mozi megnyitója

(részletek)1964 | Felújítás

történet

Építészeti leírás

A klasszicista stílusú lakóház, amelyben a Pesti Színház működik, 1840-ben Hild József, a kor híres építészének tervei szerint épült. A háromszintes lakóház tizenöt nyílásaxissal tagolt homlokzattal néz a Váci utcára. A földszinten az üzletportálok nagy nyílásai uralkodnak, az emeleteket osztópárkány választja el. Az ablaknyílások egyenes záródásúak, az első és harmadik emeleti nyílások felett kőből faragott szemöldökpárkányok díszítik a homlokzatot. A két szélső nyílástengely nagyobb távolságra van a többi tengelytől. A színház bejárata az épület szimmetriatengelyében van. A nézőtér axiális, lineárisan konfrontált típusú nézőtér, egy emeleti erkéllyel és zenekari árokkal. A földszinti nézőtérre a hosszoldalon biztosított két bejáraton keresztül lehet bejutni.

 

Épülettörténet

Lenner János ácsmester házépítési kötelezettséggel vásárolta meg a későbbi színház telkét és 1715-ben fejezte be a Hét Választófejedelemhez címzett fogadó építtetését. Az épületet Heusler Sebestyén vásárolta meg 1777-ben, aki tovább működtette a fogadót, ahol 1791-ben kávéházat is nyitott. A fogadót nagyszentmiklósi Nákó Kristóf 1800-ban vette meg.  Itt adta első pest-budai hangversenyét 1823. május 1.-jén a 12 éves Liszt Ferenc. A fogadó helyén gróf Nákó Sándor megbízásából Hild József tervei alapján 1840-ben klasszicista stílusú lakóház, szálloda és kávéház épült. Az ingatlant 1881-ben vásárolta meg a Magyar Jelzálog Hitelbank, amely 1902-ig üzemeltette a szállodát. Itt alakította ki Pick Marcell és Fiedman Lajos a Corso mozit 1911-ben, melynek elhelyezése az udvarban tönkretette a Hild-féle épület udvari architektúráját. A moziterem 379 férőhelyes volt, melyet 1926-ban 751 férőhelyűre bővítettek. A II. világháborúban megsérült épületet a 40-es évek végén helyreállították. 1950-1960 közt Bartók terem néven hangverseny- és színházterem működött falai közt.1963-1964 közt Bartók Színház, illetve Bartók Gyermekszínház volt az elnevezése.

1964 és 1967 közt újították fel Azbej Sándor építész, Németh Antal belsőépítész tervei szerint. A színháztechnikát Vajda Ferenc, az akusztikát dr. Lohr Ferenc tervezte. Az előtér mozaikja Turi Mária keramikusművész munkája. Az átépítés érdekessége, hogy a színház bővítését terjeszkedés nélkül oldották meg az üvegkupolás előcsarnok és az Aranykéz utca felőli épületrész magas légterét megosztották és az így nyert emeleten helyezték el az irodákat, öltözőket, kelléktárakat. Az építkezés összköltsége 17 millió forint volt.

1967. szeptember 30.-án nyílt meg a Vígszínház kamaraszínházaként. 1973-ban emléktáblát helyeztek el az épületen Liszt Ferenc koncertjének 150. évfordulója alkalmából.

 

 

szerző: József Hild, János Lenner, Sándor Azbej, Antal Németh

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

threeplusthree=