enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Magyar Színház

korábbi nevei Petőfi Színház 1962-1964, Magyar Színház 1897-1941, Új Magyar Színház 1941-1944, Madách Színház 1951-1961, Nemzeti Színház Kamaraszínháza 1949-1951, Nemzeti Színház 1967-2000, Magyar Színház 1944-1949
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)16.10.1897 | Magyar Színház megnyitó

(részletek)19.12.1914 | Új Magyar Színház

(részletek)01.10.1966 | Nemzeti Színház

személyek

László Vágó |építész
Sándor Azbej |építész

történet

Építészeti leírás

Láng Adolf (1848-1913) építész által tervezett egykori pesti Magyar Színház (1897. VII. kerület Hevesi Sándor tér) kiváló akusztikája Magyar Bálint színháztörténész szerint inkább a szokatlanul keskeny telek Prokrutész-ágyának, semmint a tervező szándékának köszönhetően.

A főbejáraton belépve az előcsarnokba érkezünk, két oldalán egy-egy ruhatár, ezek felett az első emeletre vezető lépcső van. A foyeból a fölszinti nézőtér folyosójára jutunk, ahonnan a közönség mosdók nyílnak, valamint a patkó alakú földszinti nézőtérre jutunk, oldalsó három-három bejáraton keresztül. A színpad mögött szűk hátsó színpad, két oldalán pedig tágasabb oldalszínpadok vannak. A nagyszínpadon 11, 66 méter átmérőjű forgószínpadot alakítottak ki. Az oldalszínpadok mögötti közlekedőkről egy ellipszis alakú lépcsőn az emeleti folyósokra érkezünk. A Wesselényi utca felöli oldalon, a színpad és a zsinórpadlás mögött találhatók az öltözők és más kiszolgáló helyiségek. Az első emelten a foyer felett egy büfé található, valamint az erkélyen ülő nézők számára ruhatárat is biztosítottak. A második emeleten található az igazgatás, valamin a fény és hangtechnika irányítása, a második emeleti erkély mögött. Ezen a szinten, a főhomlokzat oldalán lett kialakítva a Sinkovits Imre Színpad. A harmadik emeleten a padlástér és különböző raktárak például jelmez, audio, bútor találhatók. Itt kapott helyet a színház színiakadémiája is. A negyedik szinten a varrodák, jelmez raktárakat, valamint gazdasági irodák találhatók. Az ötödik emeleten a szellőző gépház és egyéb igazgatási funkciók kaptak helye.

 

 

Épülettörténet

A Magyar Színházat 1897-ben építették, a XIX. század hagyományos stílusában, Lang Adolf építész tervei szerint. A Rákosi-Beöthy család, részvénytársasági alapon hozta létre magánszínházát, az akkor még külvárosnak számító Izabella, ma Hevesi Sándor téren, egy szűk, bérházakkal szorosan határolt ék alakú telken. A színház férőhelyeinek száma 996 fő volt. A nyitóelőadás 1897. október 16-án volt, Sidney Jones: Gésák című operettjét játszották.

Az eleve kissé szűk helyen emelt épület, nem biztosított elég teret a közönségnek sem, így 1914-ben Vágó László építész tervei alapján átépítették, megszűntették a meredek kocsifelhajtót, a bejáratot előbbre hozták, előpavilont építettek, ezáltal az előcsarnok néhány méterrel tágabb lett, a nézőtér férőhelyeit is ezer fölé emelték. A nézőtéren a fehér-arany és a bíborvörös (székek) színek domináltak, a nézőtér mennyezetére Kádár Béla allegorikus freskója került. A páholyok térfogata nőtt, a színpadra látás javult. 1914. december 19-én Földes Imre: A kapitányné című darabjával nyílt meg újra a színház. A Magyar Színház eredeti nevét 1951-ben veszítette el, amikor a Nemzeti Színház kamaraszínházából, a konkurens Madách Színház játszóhelyévé vált. A Madách társulata tíz évig játszott itt, majd 1961-től a Petőfi Színház otthona lett, egészen annak 1964-es megszűnéséig.

1964-66 között a Magyar Színház teljes átépítésére került sor, majd az épület a Nemzeti Színház „ideiglenes” hajléka lett. 1964-ben a teret átnevezték Hevesi Sándor térre. 

Az Azbej Sándor építész tervei szerint átalakított épület, aligha nevezhető átépítésnek. A régi színházat a vasfüggönyig elbontották, a meglévő két emeletre, újabb két szintet emeltek, a tér felé terjeszkedve is nagyobb alapterülethez jutottak. Impozáns előcsarnokot építettek, a színház műhelyei is helyet kaptak az épületben, a színpad is nagyobb lett.  Új nézőteret alakítottak ki rejtett világítással, akusztikai plafonnal, az öltözőket korszerűsítették és újakat is építettek.

Az épület homlokzatán Illés Gyula: Színház című, 757 elemből álló, zsolnai pirogránit domborműve látható.  Az előcsarnokban Barcsay Jenő: Asszonyok című márványmozaikja található, a freskókat Kádár Béla, a színészbüfé fa intarziáit Szinte Gábor, a büfé vörösréz díszítését Bolba Henrik, a büfé és előtér vörösréz burkolatait és egyéb díszítéseit Juhász Árpád készítette. A színház falán bronz domborműves Hevesi Sándor emléktábla található, Gratner Jenő alkotása.

1966. október1-én tartották az évadnyitó előadást (Madách Imre: Az ember tragédiája), az első bemutatóra (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak) november 4-én került sor.

A teátrum 2000 szeptemberéig viselhette a Nemzeti Színház nevet, a Duna parti új Nemzeti Színház építésének kezdetéig. 2000-től Pesti Magyar Színház, majd Magyar Színház néven működik napjainkig.

Az épület és a telek tulajdonosa a Magyar Állam. A színpadtechnikai gépezet készítője a Színháztechnikai Szövetkezet-Duál Kft.

A színpad hasznos játéktere 180 m2, a teljes mérete 300m2. A nézőtér kagylóformájú, keresztben emeleti középerkéllyel. Az emeletek száma a közönségforgalmi részben kettő, az üzemi szárnyban öt. A színház befogadóképessége 665 fő, világítása vegyes, fűtése központi, gázkazánnal. Az üléssorok tervezője, az 1964-66-os átépítés kivitelezője a Középülettervező Vállalat. (KÖZTI)

 

Sinkovits Imre Színpad

2001-ben a Magyar Színházat is fenntartó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megalapította a Nemzeti Táncszínházat, melynek székhelyéül a Várszínházat, a régi Nemzeti Színház kamaraszínházát jelölték ki. A Nemzetiből Magyar Színházzá lett utódszínház kiesett második, várszínházi játszóhelyét pótolta Hevesi Sándor téri próbatermének stúdiószínházzá alakításával. Az átépítés tervezése házilagos volt, a próbatermet színházi világítással és hangosítással, ügyelői hívórendszerrel és részleges klimatizálással látták el, a reflexfények csökkentésére a teljes belső teret feketére festették, mobil nézőtéri székeket szereztek be. Színházi funkciójának alapja a nézőtér és a játéktér (színpad) produkciónkénti felcserélhetősége, a viszony variálhatósága. Befogadóképessége: 80 fő.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

threeplusfour=