enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Jászai Mari Színház, Népház

korábbi nevei Komárom Megyei Játékszín, Népház, Jászai Mari Színház, Népház-Játékszín
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)1917 | Opening

történet

Építészeti leírás

A századforduló után nem sokkal kezdték el építeni a népszínházat a bányászok számára. A meglévő épület egy egyszintes, középrizalitos épület. A középrizalit négy nyílásosztással tagolt, az földszinti homlokzat síkja elé egy egyszintes tömeg került, az első emeleten teraszként funkcionál. Az oldalszárnyak három nyílásosztással tagoltak, az emeleten íves, a földszinten egyenes záródású ablaknyílásokkal. Az oldalhomlokzatok középtengelyében és szélességében íves oromfal található az épületen körbefutó zárópárkányon. A középrizalit középső három tengelyének szélességében timpanon zárja a homlokzatot, amelyen fogazott zárópárkány és balusztrád fut körbe. Az épület alatti támfalból nyílnak kiszolgáló helyiségek.

A meglévő színház hátuljához tapasztott új épület egy modern négyzetes tömeg, amelyet vékony függőleges nyílások tagolnak. Az épület lényege a többfunkciós kialakítás. Az új színházi termeket úgy alakították ki, hogy zsinórpadlás, színpadi süllyedő, külön bejáratú stúdiószínpad, mobil, a színpaddal egy szintbe hozható nézőtér és süllyeszthető zenekari árok áll rendelkezésre.

A színpad lényegesen közelebb került a közönséghez és a műhelyek az épületen belül kaptak helyet. A meglévő épületrész zenekari árka felett dongaboltozat található. A színházterem nézőtere 415 fős, a zenekari árok használata esetén 356 fős nézőteret lehet kialakítani, mégpedig úgy, hogy a nézőtér alatt elhelyezett hidraulikus emelőművek mozgatásával másfél perc alatt a lépcsős nézőtérből síkpadlójú termet lehet kialakítani.

 

Épülettörténet

Tatabányán 1913-ban kezdték építeni a bányászok művelődési házát, a Népházat. Az akkor érvényes bányatörvény kötelezettségei alapján a Magyar Általános Kőszén Részvénytársulat építtette. 1917-ben nyitották meg.

1964-ben az épülethez balett-termet építettek. A színházi életet az 1964-ben megalakult, majd országos hírnevet szerzett Bányász Színpad alapozta meg. Az amatőr együttest Dr. Éless Béla irányította, majd a csoport vezetését 1973-tól László Tibor vette át.

A Népházat 1979-ben felújították, befogadó színházként augusztusban újra nyitották. Ekkor a Népház igazgatója Gengeliczky László volt. Az új épületszárnyban stúdiószínpad (120 fő), zenei kamaraterem, társalgó kapott helyet. Újjá varázsolták az 500 férőhelyes színháztermet, a folyosókat, és az előcsarnokot. A felújított épületben „a két kamarateremnek közös technikai helyisége volt, a fény, a hang a hőmérséklet, a szellőzés automatikusan szabálozható, programozható. A színpadtechnikát az osztrák PANI – cég szállította.” Főbb műsorát színházi vendégjátékok, filmvetítések, Munkásszínjátszók találkozója alkotta. A Kamaraszínpadon az Orpheus Színház (1980-81-es évadtól) és a Bányász Színpad előadásai kaptak helyet. Könyvtár és kiállítóterem is tartozott az épülethez. Ekkor a Népház fenntartója a Tatabányai Szénbányák volt.

l986-ban alakult meg társulat nélküli színházként a Komárom Megyei Játékszín, amely 1989. október 1-jén költözött a Népház falai közé, s Népház-Játékszín néven működött tovább állandó, államilag támogatott, hivatásos színházként. Igazgató-művészeti vezetője Dr. Éles Béla volt (1989. október 1-jétől 1995. december 31-ig.).

A színház 1994. január 1-jétől Jászai Mari Színház, 1997-től Jászai Mari Színház, Népház néven működik.

Állandó társulatot ugyan nem tudott fenntartani, de a Jászai Mari Színházban rendszeresen dolgozó rendezőkhöz kötődő, rangos művészekből álló virtuális társulata ennek ellenére létrejött, az újabb és újabb produkciókra visszatérő színészekből.

A színház repertoárja a klasszikus szerzők – Shakespeare, Goldoni vagy Brecht mellett – kiemelt fontossággal kezeli a kortárs külföldi és magyar drámát. A kétezres években legnépszerűbb és legelismertebb hazai alkotók közül kettő is – Kárpáti Péter és Tasnádi István – háziszerzőnek számít Tatabányán.

1996-tól a várostól, a megyei önkormányzattól és a kőszínházaknak járó állami támogatásból él a színház. 1996. február 1-jétől 2000. december 31-ig Zubornyák Zoltán volt a színház igazgatója.

2000. február 24-én avatták fel Jászai Mari életnagyságú, bronzba öntött szobrát a színház előcsarnokában. A szobor alkotója Szabó György szobrászművész.

2001. január 1-jétől Harsányi Sulyom László a színház igazgatója. 2003-ban bővítették, az épületet Tóth Károly és Lakatos László tervei alapján. (színházterem férőhely: 496 fő, színpadnyílás: 9,4m; Kamaraterem: 120 fő).

2007-ben írta alá a város a rekonstrukciós beruházást a Magyar Építő Zrt-vel. A felújítás alatt a társulat a Közművelődés Házában adta elő darabjait.

2009. január 13-án megkezdődött a felújított Jászai Mari Színház Népház műszaki átadása. A teátrum teljes átalakítása 3,5 milliárd forintba került. Az 1,6 milliárdos állami támogatást a város 1,7 milliárd forintos önrésszel egészítette ki.

Az egyik legnagyobb feladat az épület utólagos alapozása volt. Magyarországon még nem használt, különleges megoldással, úgynevezett injektátoros technikával utólag sajtolták az épület alá a hiányzó alapot. Az új színház alapterülete a bővítményekkel együtt csaknem háromszorosa lett az eredetinek. A felújítás során az épület eredeti, 1917-ben kialakított arculatát kapta vissza.

Az épületben működik a tatabányai Városi Könyvtár, amelyet 2009. szeptember 4-én (az idén Tatabányán rendezett Országos Központi Bányásznap alkalmából) nyitottak meg.

2009. szeptember 24-én Bertolt Brecht Kaukázusi krétakör című darabjával, Novák Eszter rendezésében nyílt meg a felújított Jászai Mari Színház, Népház.

 

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

eightminusfour=