A színház a fennállása óta számos elnevezés alatt és különböző formákban működött a Schweiger Gyula műépítész 1898-ban tervezett három emeletes bérházának földszintjén, amely eredetileg mulatónak épült, és 1898. és 1918. között a Folies Caprice nevet viselte. Heltai Jenő a következőket írta: „…a vidéki urak és gavallérok „művelődni” jártak Pestre, színházba, orfeumba. Budapestre utazni ezt jelentette: elmenni a Folies Caprice-ba, mulatni a kis Rotton, a nagy komikuson, a legújabb német és zsidó vicceket hazavinni a kaszinóba…” (Heltai Jenő: Yvette Guilbert) Meglepő módon a Révay u. 18 sz. alatt 42 m hosszú és 16 m széles új kerékpár- és Sportcsarnok nyílt 1898. december 2-án. A korabeli feljegyzések szerint mesés kiállítású, üvegtetővel fedett helyiség adott alkalmat a sportolásra.       

A Folies valódi orfeum volt, páholyokkal, szeparékkal, ahol vacsorázni is lehetett. A félemeleten kialakított télikertben a Casino de Paris tánclokál működött. Ezt támasztja alá az az 1922-es véghatározat, amely szerint a Főváros tanácsa, az állandó színházvizsgáló bizottság javaslatáraa VI. kerület Révay utca 18. szám alatt lévő „Kis Komédia” színház és Casino de Paris 1922/1923 évadjára vonatkozó használhatási engedélyt megadta. Ekkoriban a mulató műsorán félig német, de – Rott Sándornak köszönhetően – félig magyar nyelven előadott bohózatok voltak. 1904. és 1909. között vasárnaponként az új színházi stílust kereső Thália Társaság, amely a realista-naturalista hangvételű műveket óhajtották bemutatni, a Folies Caprice-ban kapott lehetőséget erre.

Rott Sándor és Steinhardt Géza, a két elválaszthatatlan komikus irányítása alatt működött 1918. és 1927. között a Kis Komédia, amelynek helyiségét 1919. májusától augusztusáig a Deutsche Volksbühne vette igénybe.1923. és 1927. között a modern magyar és külföldi drámák népszerűsítését célul tűző Forgács Rózsi Kamaraszínháza tevékenykedett az épületben. A társulat 1926-tól gyerekszínházi előadásokat is tartottak. Itt került többek között színpadra Füst Milán: Boldogtalanokjais.

1927-ben Rott és Steinhardt az Upor Kávéház tulajdonosának adták át a helyiséget. Upor itt működtette az Új Színházat 1927. és 1932. között. Korabeli lapokban közölt írások szerint 1930. februárjában itt működött a Lovas-féle vívóterem.

1932-ben Bárdos Artúr Művész Színháza rövid ideig ebben az épületben működött, tavasztól őszig, majd szeptemberben átadta a helyet a Pesti Színháznak, amely egészen 1934-ig lelt otthonra itt. Bródy István igazgató és rendező törekvése az volt, hogy szórakoztató, vidám darabokat mutasson be. Az emeleten működött az Alhambra, amelyet a Folies Caprice télikertjéből alakítottak át, és itt került közönség elé Lehár Ferenc egyik operettje, a Tavaszi álom.

1935-ben a ház a magyar Olasz bank Rt. Tulajdonába került, és a Vígszínház vette bérbe kamaraszínháza számára, amely Pesti Színház néven működött 1935. és 1948. között. Az első években francia bohózatokat és vígjátékokat játszott a színház. A zsidótörvények bevezetése után 1939-43 között Harsányi Zsolt vette át az igazgatást, majd 1945-1948 között ismét Jób Dániel irányította a Pesti Színházat.

1949-1951 között Vidám Színházként, 1951-től egészen 2008-igy Vidám Színpad néven működött. 1951. szeptemberében kabaréműsorral nyitottak. 1968 és 1970 között volt a színház legutolsó teljes felújítása és átépítése, amelynek során az épület elveszítette korábbi szecessziós jellegét. 1979 őszén a színháznak új kamaraszínpada lett a Vidám Színpad emeletén megnyitott Kis Színpaddal.

2008-ban a színház a Centrál Színház nevet vette fel, amelyet az igazgató, Puskás Tamás a következőképpen indokolt egy interjúban: "… színházunk az Operaház mellett, a város közepén található, és művészeti koncepciónkban sem járunk kitaposatlan, kísérleti utakon, de az olcsó szórakoztatásnak sem kívánunk hódolni, így két ponton is talál a Centrál Színház név. Azt hiszem, sikerült olyan elnevezésre akadnunk, amely pontosan fejezi ki mindazt, ami velünk kapcsolatos, és kedves lehet a kíváncsiak szemében is".

Siklós Mária (KÖZTI)1968-ban készítette el a színház felújítási terveit, a munkálatokat 1970-során a KÖZTI vállalat kivitelezte. Ekkor alakítottak ki egy üzemi szárnyat, amely magában foglalja az öltözőket, a gépházat (klíma és lift). Ekkor választották szét a színház előterét, a közönségforgalmi tereket a bérház feljárati lépcsőházától. 2004-ben egy újabb felújítás során Fernezelyi Gergely tervei alapján átalakították a homlokzatot, amely során az előző állapothoz képest eggyel több bejárati ajtó készült, ami az eredeti állapothoz közelítette a bejárat képét. 2006-ban a Meckvill Kft tervezése és kivitelezése nyomán alakult ki a színház klíma berendezése és gázkazán felújítása. Az utóbbi években a nézőteret újították fel, összesen 427 ülőhely várja a nézőket, ráadásul a székek még szélesebbek is az előzőeknél, ami úgy lehetséges, hogy az emeleti erkélypáholyok megszűntek és ott is széksorokat alakítottak ki.