enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Örkény István Színház

korábbi nevei Örkény István Színház 2004-, Madách Színház Kamaraszínháza, majd Madách Kamara 1954-2004., Állami Faluszínház 1951.1954., Állami Madách Színház 1947-1951., Színészkamara Központja 1944., Színiakadémia Színháza 1946-1947., Madách Színház 1944-1946., Madách Színház 1940-1944.
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)29. 11.1940 | nyitóelőadás
A Madách Színházat Móricz Zsigmond: Kismadár című darabjának bemutatójával nyitották meg. Avatóbeszédet mondott Károlyi István.
(részletek)1982 | rekonstrukció
Az 1978-1982. között végzett színházi rekonstrukció tervezője és kivitelezője a Középülettervező Vállalat volt. A nézőtér jelenlegi alakja: tojásdad.

személyek

Gábor Schinagl |belsőépítész

történet

Építészeti leírás

A Wälder Gyula által tervezett lakóház árkádja alatt nyílik az Örkény Színház. A bejáraton túl az előtérbe érkezünk, innen a megnyújtott kör formájú nézőtérre. A színpad és a nézőtér egy szimmetriatengelyben vannak, de az előcsarnokkal szögtörésben találkoznak. A nézőtér fölött egy érdekes kupola húzódik. A bejárati oldalon egy emeleti erkély található.

 

Az épület és a társulat története

1940-ben Budapest VII. kerületében a tervezett, de soha el nem készült Madách sugárút elején üresen állt egy telek, amelyet senki nem akart beépíteni. Végül a Közmunkatanács vállalta az épület megépítését. A terveket Gerlóczy Gedeon készítette. Hogy az anyagi ráfordítás valamelyest megtérüljön, az épület alsó három szintjén mozit tervezett. Már a munkálatok ideje alatt kiadták a helyiséget, ám a bérlő nem kapott engedélyt a mozi üzemeltetésére. Ekkor merült föl az ötlet, hogy az épülő mozit alakítsák át színházzá.

Ezzel egy időben Károlyi István gróf, Károlyi Mihály huszonegy éves unokaöccse elhatározta, hogy Földessy Géza segítségével színházat alapít. Károlyi István végül a Madách tér 6. szám alatti színházat vette meg.

A Madách Színház első előadása Móricz Zsigmond Kismadár című drámája volt, Dayka Margittal a címszerepben, 1940. november 29-én. Az első évadban a Nemzeti Színház is vendégeskedett az épületben. Károlyiék ekkor az igazgatást Pünkösti Andornak ajánlották fel. Pünkösti Madách Színháza 1941. szeptember 19-én tartotta az első bemutatót, Pirandello IV. Henrik című drámáját ő maga állította színpadra, Várkonyi Zoltánnal a címszerepben.

A Madách Színház munkája az 1941-1944 közötti időszakban szorosan összefüggött a politikával. Lévén, hogy a színház magánvállalkozás volt, a hatalom befolyása kevésbé nehezedett rá, mint az állami színházakra. Pünkösti háborúellenes, antifasiszta szelleme a független gondolkodású pesti polgárság egyik utolsó menedékhelyévé tette a színházat. A hétvégeken munkáselőadásokat is tartottak, leszállított helyárakkal. A színházban Stúdiót hoztak létre a fiatalok továbbképzésére, amelynek munkájában többek között Várkonyi Zoltán és Marton Endre is részt vett. A Stúdió matiné-előadásokat tartott a színházban.

A német megszálláskor, 1944. március 19-én a színházat bezárták, benne a Nyilas Színészkamara foglalta el helyét. Pünkösti öngyilkosságot követett el. 1944 áprilisától az év végéig Cselle Lajos fasiszta színházat vezetett az épületben. A háború után fél évig a színházépület Palasovszky Ödön kísérleti vállalkozásának adott helyet, majd 1946 elejétől a Színiakadémia színháza lett, önálló színészgárdával, de lehetőséget adva az ifjú színészpalántáknak is. A színházat ekkor Hont Ferenc igazgatta. 1947 októberében a színház állami kezelésbe került, és Állami Madách Színház néven folytatta tovább a munkát. Egy évvel később kivették az - akkorra már - Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből, 1949 áprilisától pedig a Nemzeti Színház vette bérbe a színházat, Lope de Vega A kertész kutyája című drámáját játszották Bajor Gizi főszereplésével. Az államosításkor teljesen átszervezték a Madách társulatát, amely Barta Zsuzsa igazgatása alatt folytatta a munkát. 1951-ben a színházat átköltöztették az Izabella térre (ma Hevesi Sándor tér), az addigi Magyar Színház épületébe.

Ekkor az épület az Állami Faluszínház központi helyisége lett. A Faluszínház feladata a vidéki színházak tájelőadásai által nem látogatott kisvárosok és községek színházi ellátása volt. Eleinte esztrádműsorokkal, később egész estét betöltő művekkel járták az országot. 1951-től 1954-ig az akkor még üres Madách téren állomásoztak, és innen indultak a Faluszínház autóbuszai. A színházat próbahelyiségként használták, de szombaton és vasárnap előadást is tartottak.

1954-ben, amikor a Faluszínház átköltözött a Kölcsey utcába (a mai Gutenberg Művelődési Központ helyiségébe), a színházat a Madách Színház Kamaraszínháza (később Madách Kamara) néven a Madách Színházhoz csatolták.

Jelentős korszak az Ádám Ottó igazgatásához kötődő három évtized, melynek során a „Kismadáchban” a Madách Színház kiváló társulatának tagjai játszottak, és nem hiányzott a repertoárból a klasszikus irodalom. A színház kortárs nemzetközi darabok gazdája, és új magyar művek ihletője is volt.

1983-tól húsz éven át heti három estén itt lépett fel a magyar kabaréhagyomány kiemelkedő alakja, Hofi Géza.

Ádám Ottó nyugdíjba vonulásával a színház műsora a bulvárirodalom felé hangolódott, noha, leginkább Huszti Péter és Kolos István rendezésében, egy-egy komolyabb mű is színpadra kerülhetett.

A Madách Kamara művészeti vezetését 2001-ben vettem át, azzal a feltétellel, hogy önálló társulattal, teljes szakmai függetlenséggel dolgozhatunk. A következő három év a repertoár áthangolásának és az új társulat kialakításának jegyében telt el.

Az Örkény István Színház 2004. szeptember 21-én nyílt meg, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként.

A Fővárosi Levéltárban találhatóak az 1939-ből származó tervrajzok, amelyek tartalmazzák a Madách Imre tér 7. bérház építési terveit, az itt beépítésre kerülő moziteremnek szánt nézőtér és karzat alaprajzát, metszeteit és homlokzati terveit. Ezeken a rajzokon a cím még Madách Imre tér 4.

Tervező: Alsóriszkai Gerlóczy Gedeon

kőművesmunkálatokért felelő: vitéz Fülöp Dezső

Megrendelő: Fővárosi Közmunkák Tanácsa

Fűtési terv: Wagner Hugó

Az 1940-es tervrajzok a mozi lefedésének keretét, statisztikai számításokat, valamint a mozi pilléreinek tervrajzát tartalmazzák.

1946-ból származnak Keménczy Antal tervei, statikai számításai a Madách Kamara Színháza nézőtéri, bal oldali hátulsó lépcsőházban helyreállított legutolsó vasbeton lemez födéméről és a tetőszerkezet vasbeton lemezéről

1948-ból származnak a Madách Kamara  Színházal lépcsőházának átalakításának tervei.

1957-ben a Madách Kamara Színházban öltözőhelyiségeket étesítettek, az ehhez készített tervrajzok is megtalálhatóak, a tervező nevének feltűntetése nélkül.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

fourplusseven=