Építészeti leírás

Az Operaház épülete alagsor, földszint, félemelet (színpadszint) és még négy emeletet foglal magába. Mind a négy homlokzaton egy-egy kiemelt ötödik szint található a középső öt nyílástengely szélességében. Az épület főhomlokzata, Az Andrássy út felőli rész kőből épült, a két oldalsó –és hátsó homlokzat vakolt. A külső homlokzat lábazata, a párkányok, kocsialáhajtók kőből készültek, valamint a teljes főhomlokzat a kétoldalt beforduló rövid szakaszával.

Ybl Miklós a nézőtér és a színpad, valamint a zsinórpadlást egy tetővel fedte le, Andrea Palladio vicenzai Basilica-jához hasonló formával. Így nagyméretű padlástér alakult ki, ahol a díszletfestő műhely működik. A kocsialáhajtó utáni előcsarnokból a főlépcsőn a földszinti nézőtér szintjére, valamint a második emeleti büfébe jutunk. A nézőtér és színpad zárt tömegét az üzemi részek két hosszirányú és egy keresztirányú szárnya fogja közre. Az épület nagyméretű téglából falazták, nézőtéri részen és a díszletraktáraknál öntöttvas oszlopokat is alkalmaztak. A nézőtér és a tetőszerkezet között van a Lotz Károly festette mennyezetkép. A földszinten az előcsarnok, ruhatár, a főlépcsőház, az emeleten a büfé, Székely Bertalan terem, Vörös Szalon, elnöki feljáró található.

 A földszinti ruhatárból a félemeleti nézőtérre vezet két lépcsőkar, valamint a főlépcsőház két oldalán alá bevágtak egy íves átjáró rendszert. Gazdag hatású előcsarnokból az impozánsan felmenő főlépcsőház, amelyet 3 oldalról a kifelé nyíló loggia vesz körül. Nézőtér padozatának lejtése meredekebb, hogy a nézőtér-színpad közötti lejtésviszonyok megfelelőek legyenek. A harmadik emeletre menő lépcsőkarokat vasbetonra cserélték. A színpadhoz nagyméretű hátsószínpad és oldalsó színpadok is tartoznak. A színpad két oldalán a szólóöltözők kaptak helyet, a Hajós utcai oldalon található az igazgatás.

Az Operaház volt az első színház, melyben a színpad alsógépezeténél az Asphaleia-rendszer alkalmazták. Jól kihasználható hátsószínpad, bonyolult hidraulikus süllyesztőrendszer, amely által a színpad alapterületének jelentékeny része egyenként fel- és le mozgatható. A színpad alapterülete utcákra van osztva, amelyek egyenként a színpad nívója fölé 4 méterre emelhetők és 2,2 méterre süllyeszthetők. Ezen az utcán belül van az úgynevezett nagy süllyedő, mely az utca szintje fölé még magasabbra emelhető. Sajnos ez a rendszer elfáradt így kicserélték.

A háromemeletes nézőtér patkó alakú és minden emeletsor más-más kiképzésű. A színpaddal szemben a két emeletet átfogó királyi díszpáholy. A színpad két szélét a proszcénium fal és a proszcénium páholyok keretezik.

Épülettörténet

Az Operaház építését 1875. október 11-én kezdték meg, a megnyitó előadás 1884. szeptember 27-én volt. A Bánk bán első felvonását adták, a Hunyadi László nyitányával folytatták, és a Lohengrin első felvonásával fejezték be. Az épületet Ybl Miklós építész tervei alapján építették,neoreneszánsz stílusban.Több pályaművel szemben az ő elképzelése bizonyult a legmodernebbnek és legjobbnak. Eredeti elnevezése  Magyar Királyi Operaház volt, 1944-től nevezik Magyar Állami Operaháznak.Az épületet a kor legmodernebb színháztechnikai berendezéseivel szerelték fel. A színpadot az Asphaleia társaság korszerű tűzbiztos szerkezetével látták el. A nézőtér 30 mázsás bronzcsillárját Mainzban készítették.Ez akkor még, gázzal működött, mivel a villanyvilágítást túl költségesnek találták.

1895 nyarán vezették be a villanyvilágítást. 1912-ben került sor egy teljes felújítására az épületnek Medgyaszay István tervei alapján.1950 nyarán újítják fel újra a nézőteret, a páholyokba pedig rejtett világítást szereltek be. A monumentális homlokzaton dongaboltozatos, kazettás fülkéket láthatunk. Mellettük múzsák szobrait helyezték el. A felső teraszon pedig zeneszerzők szobrait láthatjuk.A lépcsők körívét két egyiptomi szfinx hangsúlyozza. Az aláhajtó melletti fülkékben kaptak helyet Erkel Ferenc és Liszt Ferenc szobrai.A Hajós utcai oldalon van a művészbejáró, a Dalszínház utcain pedig az egykori királyi díszlépcső.A földszinti előcsarnok falképeit Székely Bertalan készítette. A főlépcsőház építészeti stílusában keveredik a barokk stílus a quattro- és cinquecentós motívumokkal.Az aranykazettás tükörmennyezetet Than Mór mitológiai temperaképei díszítik. A foyer és a dohányzó  freskóit Feszty Árpád, Újváry Ignác, Vastagh György festették. Az épület dekoratív festését Scholtz Róbert végezte, mintegy 200 főt dolgoztatva. A Dalszínház utcai előcsarnok falképeit Kovács Mihály, az emeleti részen Aggházy Gyula és Székely Bertalan készítették.Az első emeleti páholyfolyosókból nyíltak egykor a kormányzói és főhercegi szalonok. 

A nézőtér a háromemeletes páholysorral, a színház fénypontja. A páholyok mellvédjeinek előrelépése fokozatosan csökken, így levegős megoldásúvá válnak.Díszítőmotívumaik közt akantuszleveleket figyelhetünk meg. Freskóik Than Mór kezétől származnak.A kerek mennyezetet Lotz Károly freskója foglalja el, mely az Olymposz isteneit tárja elénk.Ő festette a proszcénium mennyezetének hármas képét is a zene és költészet allegorikus alakjaival.A boltozat többi részén, az oszlopok fölött is az ő puttói lfigyelhetők meg.A következő nagy felújítás 1964-76 közt folyt le, mikor részben a homlokzatot újították fel, 16 új szobor került ide. Majd pedig a közönségforgalmi részek is megújultak.1980-84 közti rekonstrukció alatt újították fel a nézőtéri nagycsillárt, a felette levő freskóval együtt. Ezen meghagytak egy sötét kis téglalapot, az egykori gázvilágításra emlékeztetve.