enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Magyar Állami Operaház

Ybl Miklós

korábbi nevei Magyar Királyi Operaház
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)27. 09. 1884 | Operaház megnyitó előadása
1884. szeptember 27-én tartották meg a z Operaház felavató előadását. Ez kezdődött a Erkel Ferenc Bánk bán című darabjának  első felvonásával, folytatódott az ugyancsak Erkel szerezte Hunyadi László nyitányával és Wagner Lohengrinjénak első felvonásával zárult.  Mindhárom művet Erkel Ferenc vezényelte.  Szeptember 30-án került sorra első teljes operaelőadásként a Lohengrin. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az első világháború végéig az Operaház színpadán nem volt szabad németül énekelni, a magyar szanadságharcra emlékezve. A Bánk bán Ottó szerepét Pauli Richárd énekes játszotta, a korszak egyik leghíresebb tenorja volt.A Lohengrinben fellépett például Bignio Lajos, és Ney Dávid tehetséges Wagner énekes. A főzeneigazgató 1893-ig Erkel Ferenc volt. 1888-91-ig igazgatója pedig Gustav Mahler volt.
(részletek)1895 | Rekonstrukció
1895 nyarán a kezdeti gázvilágítás helyett bevezették a villanyvilágítást.Az addigi lámpatesteket és csillárokat átszerelték, elektromos hálózatot építettek, hálózati berendezéseket telepítettek. A nézőtéri nagycsillár izzólámpafüzéreket és elektromos lámpatestet kapott.A szellőzőrendszert úgy oldották meg, hogy a pincében jeget tároltak, s a levegőt azon áramoltatva juttatták vissza a nézőtérre.
(részletek)1912 | Átépítés
1912 nyarán korszerű belső átalakításokra került sor Medgyaszay István építész vezetésével. Négy hónapig tartottak a munkálatok. A rivaldát két méterrel megkeskenyítették. A zenekart részben  a színpad alá süllyesztették.A földszinten két új széksort helyeztek el.A földszinti ülőhelyek száma ötvennel szaporodott, a széksorok alá dupla vasszerkezetű padló került.A széksorokat emelkedően helyezték el. Új szellőző és fűtő berendezést kapott az épület. A legfelső emeletet két részre osztva festőtermet és háziszínpadot hoztak létre.első emeleti büfé dohányzó folyosót kapott. Sajtószobát alakítottak ki. Személyliftet szereltek fel.Morlin Amadé főmérnök tervezte a lift és villanyszerelést. A  színpadi elektromos világítást Hochstrate Miksa szerelte fel. A színpadot hátul bezáró, felhúzható festett vászon horizontfüggöny került fel. Függőlegesen mozgatható világítási hidat szereltek a különböző felhasználások számára. Irányítható fényszórók kerültek rá. Optikai felhővetítő gépeket alkalmaztak a horizont- háttérfelületen. Az összes átalakítási munkálat 800.000 koronába került.
(részletek)1964 | Átalakítás
Teljes átalakítási, felújítási munkálatok. Tervezője, mint az 1984-nek, Siklósi Mária volt. Megújul a színpadgépezet, a teljes világítási, szellőzési rendszer. Frskók felújítása: Feszty Árpád, Vastagh György, Újvári Ignác, Székely Bertalan, Lotz Károly műveinek tisztítása, repedések eltüntetése. Színpadi záporberendezés, vízellátás felújítása. Homlokzat tisztítása.
(részletek)1984 | Felújítás
1984-es felújítás tervezője Siklós Mária.Kivitelező a Középületépítő Vállalat. Balogh Éva volt az építésvezető.  1984. szeptember 27-én nyílt meg a felújított színház, díszelőadást tartva. A rekonstrukció összesen egy milliárd 300 millió forintba került.Mely során Ybl Miklós eredeti terveihez hűek maradtak, több, száz évvel ezelőtti anyagot, szerkezetet újra fel lehetett használni.A felújítás során történt meg  a nézőtéri, Lotz Károly keze által készített freskók letisztítása, restaurálása.Németh Gábor restaurátor három társával hat hónapig dolgozott rajtuk. Az előcsarnok márványoszlopai megújultak, a falakat borító Székely Bertalan freskókkal együtt.A nézőtéri csillárt teljesen szétszerelték és felújították, mivel az évek során hiányosá vált, lepusztult. Kiszerelték a régi gázcsöveket, így súlya 9 mázsával csökkent. Teljesítménye jelenleg 14 160 W.A felújítás során derült ki, hogy anyaga nem bronz a régi leírásokkal ellentétben, hanem sárgaréz. Tatár  Jenő ötvös volt a restaurátor. A teljes színpadgépezet elektronikus vezérlésűvé vált.Gépezet tervező NDK SBS Dresden cég volt, az acélszerkezeteket magyar vállalatok készítették. A hátsószínpad padlóját újraburkolták. A főszínpad fölő 53 új díszlettartót szereltek. A zenekari árok különböző magasságúra állíthatóvá vált.Az épület aranyozott díszeit újra aranyozták.A folyosói falra festett színházi arcképcsarnokot feltárták, restaurálták. A nézőtér szőnyegét és széksorait felújították. Ugyancsak kicserélték a páholyok székein a kárpitot, a mellvédek és folyosók falát újraburkolták. A régi tölgyburkolat több lakkrétegét levekerták, hogy visszanyerjék korabeli szépségüket a falak.Az új vasfüggöny tűzálló próbája másfél napig tartott. Az Ybl idején első emeleten üzemelő cukrászdát újra üzembe helyezték, mivel sokáig csak kottatárként használták.Felújították a műhelyeket, raktárakat, öltözőket, balett-termeket. A műszaki személyzet saját, büfével ellátott tartózkodót kapott.

személyek

(részletek)Ybl Miklós |vezető építész
A székesfehérvári születésű Ybl Miklós a historizmus korának európai jelentőségű építésze volt. a polytechnikumot Bécsben végezte el, majd 1832-től Pollack Mihály építész irodájában dolgozott. Az 1840-es évek elején tanulmányutat tett Müncshenben és Itáliában.Élete során megbecsült, sokat foglalkoztatott művész volt. Középületek sorát tervezte, magánépületek mellett.Középületek közt említésre méltó a Magyar Tudományos Akadémis épülete, a Nemzeti Lovarda, a Szent István bazilika, és az Operaház, valamint a Várkert kioszk és bazár. Magánépületek során budapesti és vidéki palotákat, kastélyokat tervezett. Budapesten a Festetics, Károly és Pálffy palota fűződik nevéhez. Részt vett a Budavári Palota átalakításában is.

(részletek)István Medgyaszay |építész
Medgyaszay István építész, szakíró 1896-ban végezte el az Építő Szakiskolát. 1900-tól a bécsi Műegyetemen, és Otto Wagner szakiskolájában is tanult.Párizsban a vasbeton szerkezetekről szerzett ismereteket.Gazdag képzeletvilágú egyénisége kitűnően illeszkedett a századforduló magyaros stílustörekvéseibe.Műveiben elsősorban az erdélyi népi építészet formakincsét használta fel.1906-ban a milánói nemzetközi kiállítás magyar termének megtervezéséért aranyérmet kapott. 1908-ban ő tervezte az első magyar vasbeton szerkezetű színházat Veszprémben.1909-ben átépítette a soproni színházat. 1912-ben pedig a Magyar Állami Operaház átalakítását végezte.1938--ban az ő tervei alapján épült a Somló tetején a kilátó. Bérházak, szállodák, templomok sorát tervezte. Indiai tanulmányútja során színházat és palotát tervezett Bombayben. A magyar népi építészetről több tanulmányt írt.több színház

(részletek)Károly Lotz |festő
Lotz Károly Marastoni Jakab festőiskolájában, majd Wéber Henriknél kezdte meg festészeti tanulmányait. 1852-től Bécsben tanult Karl Rahlnál. Munkássága kezdete elsősorban tájképeket festett, legelésző méneseket, alföldi puszta világát.Majd megkezdődtek 1864-től a monumentális freskómunkái, melynek első darabja a Vigadó lépcsőháza volt. Ez a szépen ívelő pálya folytatódott a Nemzeti Múzeum, az Egyetemi Könyvtár, több palota, gimnázium freskóival. Az Operaház nézőterének mennyezetképe pályája egyik csúcsának tekinthető. 1883-tól a Mintarajziskola tanára lett. Emellett folytatódott freskófestészeti működése is 1884-ben a Keleti pályaudvart díszíti képeivel. Majd következnek a Párizsi Áruház, a Wodianer palota képei, a tihanyi apátságot Deák Ébner Lajossal együtt festi.Az Országháza két falfestményét 1896-1901 közt készíti el. AZ utolsó nagy freskója pedig a Budavári Palota Habsburg termének mennyezetképe volt. A nagyszabású freskók mellett portrék sorát készítette. Ezek közül a legszebbek fogadott lányairól készültek. Mitológiai tárgyú képei is a festészet remekei. 1933-ban születésének 100. évfordulójára a Műcsarnokban Petrovics Elek által rendezett kiállítás 15 termet töltött meg.

(részletek)Miklós Radnai |színházigazgató
Radnai Miklós volt a Magyar Állami Operaház igazgatója 1925-től. Zeneszerzői tevékenységet is folytatótt az igazgatói mellett. Az  Infánsnő születésnapja c. táncjátékát 1918-ban mutatta be az Operaház. Vezetése alatt élte egyik fénykorát a színház. Gazdaságilag is megerősödve az intézmény darabok sorát mutatta be. 1932-33 közt Radnai kezdeményezésére úgynevezett "olcsó ciklust" indítottak, melyben a Wagner ciklus mellett bemutattak Mozart ciklust, Verdi ciklust, ifjúsági előadásokat is többek közt.1933-ban alakította meg az Operabarátok Egyesületét. Az ő kezdeményezésére jött létre az Operaház Emlékgyűjteménye is, felismervén, hogy az Operaház kötelessége gyűjteni működésének dokumentumait. Képzőművészeti alkotásokkal bővítve a gyűjtőkört, első tárlata 1930-ban nyílt meg.Neves gyűjtők, többek közt Ernst Lajos adtak erre a kiállításra anyagot.Az Operaház 50. fennállására, 1934-ben nagyszabású ünnepségsorozatot tervezett. Szép kezdeményezéseinek hirtelen halála vetett véget.

történet

Építészeti leírás

Az Operaház épülete alagsor, földszint, félemelet (színpadszint) és még négy emeletet foglal magába. Mind a négy homlokzaton egy-egy kiemelt ötödik szint található a középső öt nyílástengely szélességében. Az épület főhomlokzata, Az Andrássy út felőli rész kőből épült, a két oldalsó –és hátsó homlokzat vakolt. A külső homlokzat lábazata, a párkányok, kocsialáhajtók kőből készültek, valamint a teljes főhomlokzat a kétoldalt beforduló rövid szakaszával.

Ybl Miklós a nézőtér és a színpad, valamint a zsinórpadlást egy tetővel fedte le, Andrea Palladio vicenzai Basilica-jához hasonló formával. Így nagyméretű padlástér alakult ki, ahol a díszletfestő műhely működik. A kocsialáhajtó utáni előcsarnokból a főlépcsőn a földszinti nézőtér szintjére, valamint a második emeleti büfébe jutunk. A nézőtér és színpad zárt tömegét az üzemi részek két hosszirányú és egy keresztirányú szárnya fogja közre. Az épület nagyméretű téglából falazták, nézőtéri részen és a díszletraktáraknál öntöttvas oszlopokat is alkalmaztak. A nézőtér és a tetőszerkezet között van a Lotz Károly festette mennyezetkép. A földszinten az előcsarnok, ruhatár, a főlépcsőház, az emeleten a büfé, Székely Bertalan terem, Vörös Szalon, elnöki feljáró található.

 A földszinti ruhatárból a félemeleti nézőtérre vezet két lépcsőkar, valamint a főlépcsőház két oldalán alá bevágtak egy íves átjáró rendszert. Gazdag hatású előcsarnokból az impozánsan felmenő főlépcsőház, amelyet 3 oldalról a kifelé nyíló loggia vesz körül. Nézőtér padozatának lejtése meredekebb, hogy a nézőtér-színpad közötti lejtésviszonyok megfelelőek legyenek. A harmadik emeletre menő lépcsőkarokat vasbetonra cserélték. A színpadhoz nagyméretű hátsószínpad és oldalsó színpadok is tartoznak. A színpad két oldalán a szólóöltözők kaptak helyet, a Hajós utcai oldalon található az igazgatás.

Az Operaház volt az első színház, melyben a színpad alsógépezeténél az Asphaleia-rendszer alkalmazták. Jól kihasználható hátsószínpad, bonyolult hidraulikus süllyesztőrendszer, amely által a színpad alapterületének jelentékeny része egyenként fel- és le mozgatható. A színpad alapterülete utcákra van osztva, amelyek egyenként a színpad nívója fölé 4 méterre emelhetők és 2,2 méterre süllyeszthetők. Ezen az utcán belül van az úgynevezett nagy süllyedő, mely az utca szintje fölé még magasabbra emelhető. Sajnos ez a rendszer elfáradt így kicserélték.

A háromemeletes nézőtér patkó alakú és minden emeletsor más-más kiképzésű. A színpaddal szemben a két emeletet átfogó királyi díszpáholy. A színpad két szélét a proszcénium fal és a proszcénium páholyok keretezik.

 

Épülettörténet

Az Operaház építését 1875. október 11-én kezdték meg, a megnyitó előadás 1884. szeptember 27-én volt. A Bánk bán első felvonását adták, a Hunyadi László nyitányával folytatták, és a Lohengrin első felvonásával fejezték be. Az épületet Ybl Miklós építész tervei alapján építették,neoreneszánsz stílusban.Több pályaművel szemben az ő elképzelése bizonyult a legmodernebbnek és legjobbnak. Eredeti elnevezése  Magyar Királyi Operaház volt, 1944-től nevezik Magyar Állami Operaháznak.Az épületet a kor legmodernebb színháztechnikai berendezéseivel szerelték fel. A színpadot az Asphaleia társaság korszerű tűzbiztos szerkezetével látták el. A nézőtér 30 mázsás bronzcsillárját Mainzban készítették.Ez akkor még, gázzal működött, mivel a villanyvilágítást túl költségesnek találták.

1895 nyarán vezették be a villanyvilágítást. 1912-ben került sor egy teljes felújítására az épületnek Medgyaszay István tervei alapján.1950 nyarán újítják fel újra a nézőteret, a páholyokba pedig rejtett világítást szereltek be. A monumentális homlokzaton dongaboltozatos, kazettás fülkéket láthatunk. Mellettük múzsák szobrait helyezték el. A felső teraszon pedig zeneszerzők szobrait láthatjuk.A lépcsők körívét két egyiptomi szfinx hangsúlyozza. Az aláhajtó melletti fülkékben kaptak helyet Erkel Ferenc és Liszt Ferenc szobrai.A Hajós utcai oldalon van a művészbejáró, a Dalszínház utcain pedig az egykori királyi díszlépcső.A földszinti előcsarnok falképeit Székely Bertalan készítette. A főlépcsőház építészeti stílusában keveredik a barokk stílus a quattro- és cinquecentós motívumokkal.Az aranykazettás tükörmennyezetet Than Mór mitológiai temperaképei díszítik. A foyer és a dohányzó  freskóit Feszty Árpád, Újváry Ignác, Vastagh György festették. Az épület dekoratív festését Scholtz Róbert végezte, mintegy 200 főt dolgoztatva. A Dalszínház utcai előcsarnok falképeit Kovács Mihály, az emeleti részen Aggházy Gyula és Székely Bertalan készítették.Az első emeleti páholyfolyosókból nyíltak egykor a kormányzói és főhercegi szalonok. 

A nézőtér a háromemeletes páholysorral, a színház fénypontja. A páholyok mellvédjeinek előrelépése fokozatosan csökken, így levegős megoldásúvá válnak.Díszítőmotívumaik közt akantuszleveleket figyelhetünk meg. Freskóik Than Mór kezétől származnak.A kerek mennyezetet Lotz Károly freskója foglalja el, mely az Olymposz isteneit tárja elénk.Ő festette a proszcénium mennyezetének hármas képét is a zene és költészet allegorikus alakjaival.A boltozat többi részén, az oszlopok fölött is az ő puttói lfigyelhetők meg.A következő nagy felújítás 1964-76 közt folyt le, mikor részben a homlokzatot újították fel, 16 új szobor került ide. Majd pedig a közönségforgalmi részek is megújultak.1980-84 közti rekonstrukció alatt újították fel a nézőtéri nagycsillárt, a felette levő freskóval együtt. Ezen meghagytak egy sötét kis téglalapot, az egykori gázvilágításra emlékeztetve.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

twoplusnine=