enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Csokonai Színház

korábbi nevei Városi Színház 1865-1916
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)10.7.1865 | Városi Színház

(részletek)1916 | Átnevezés Csokonai Színház
A város híres szülöttjének, Csokonai Vitéz Mihály költő nevét felveszi az addig Városi Színház néven működő, debreceni teátrum.
(részletek)1952 | Rekonstrukció
Rekonstrukció
(részletek)1978 | Bezárás
A Csokonai Színház bezárása: négy évig tartó teljes rekonstrukció.
(részletek)10.10.1982 | Megnyitó

személyek

(részletek)Skalniczky Antal |építész

Skalnitzky Antal, Szkalnitzky (Lak, 1836 – Bp., 1878. jún. 9.): építész, műegyetemi tanár, az MTA l. tagja (1865). Tanulmányait a bécsi műegy.-en és a berlini építészeti ak.-n végezte, 1864-től 1870-ig h., majd rk. tanári minőségben működött az egy. mű- és díszépítéstan tanszékén. Sógorával, Koch Henrikkel társulva a fejlődő Bp. számos középületét és bérházát tervezte (Főposta a Petőfi S. utcában, az orvoskari klinikák központi épületei az Üllői úton, bérházak az Oktogon – téren stb.). Stílusát kezdetben a romantika, később a történeti stílusok felelevenítése jellemzi. Legjelentősebb munkája a pesti Egyetemi Könyvtár épülete, valamint a székesfehérvári, aradi és debreceni színház. Az MTA palotájának Stühler után kivitelezője. – Irod. S. A. építész, hazánkfia (Vasárnapi Újság, 1860); S. A. (MTA Almanach, 1880); S. A. építész (Művészet, 1912); S. A. (Élet és Tud. 1955. 27. sz.)

több színház

történet

Épitészeti leírás

A Szkalnitzky Antal által tervezett színház közelebb áll Feszl Frigyes romantikus építészeti stílusához, mint Szkalnitzky mestere, F. A. Stüler neoreneszánsz homlokzataihoz. Az ún. bizánci formákat, a keleti, félköríves stílust sokan gondolták akkor a nemzeti stílusnak. Szkalnitzkynek a debreceni színház épületénél alkalma volt félköríves stílusú épületet alkotni.

A debreceni színház hasonlóságot mutat Feszl Frigyes pesti Vigadójával. Mindkettő romantikus historizáló épület. Az épület főhomlokzatán, az emeleten öt nagy félköríves ablak látható. A főpárkány alatti mezőt köríves motívumokkal díszített frízek négyzetes mezőinek sora alkotja. A főhomlokzaton markánsan kiugró középrizalit van, ez alatt a barokk stílusból származó kocsialáhajtó (porte cochere en niche) található, félköríves záródású oldalsó nyílásokkal.

A középrizalit sarokpillérein két magyaros ruhát viselő múzsa szobra áll. Ezek a motívumok mind erősítik a magyaros stílust. A homlokzatot nyolcszögű falpillérek tagolják, az épületen mindenhol megjelenik a kör motívum. A középrizalitot lépcsőzetes attika zárja le. A félköríves falfülkékben álló szobrok díszítik a homlokzatot.

A középrizalit földszintjén a pillérekkel tagolt előcsarnok található, ahonnan két lépcső vezet fel az emeletre. Az előcsarnok felett a foyer. A négyszintes nézőtér karzatai karcsú öntöttvas oszlopokkal vannak alátámasztva tágas hatást keltenek, valamint a szerényebb igények kielégítésére törekedett. A színpadnyílást keretépítmény övezi, amely két oldalán a sarkokban négy-négy konzollal.

 

Épülettörténet

A jelenlegi színház alapépületét 1861-65 között építették, Skalnizky (Szkalnitzky) Antal tervei alapján. Debrecen város Színügyi Egylete először Ybl Miklóst bízta meg, hogy tervezze meg az épületet, de a magasra rúgó költségek miatt Skalnizky Antalt is felkérték. Amikor Ybl tudomására jutott, hogy más építészt is felkértek a tervek elkészítéséhez, visszalépett. A város pályázatot hirdetett a kivitelezésre és megállapodott Vecsey Imre építésszel a munkálatokra. Az építkezést a polgármester, Szőllősy János vezetésével a Színügyi Bizottmány végezte.

A Városi Színház megnyitására 1865. október 7-én került sor. Az avatáson Reszler István igazgató beszéde után, Jókai ünnepi prológját Jókainé Laborfalvi Róza szavalta el, majd a Himnusz és a külön ez alkalomra írt ünnepi nyitány elhangzása után, Katona József: Bánk bán című előadását láthatta a nagyérdemű. (Szereplők: Jókainé Laborfalvi Róza Gertrud, Molnár György Bánk, Rónay Gyula Petur, Együd István II. Endre szerepében).

A város az akkori Ceglédi utca (mai Kossuth utca) két telkét jelölte ki az építkezés helyéül. A munkálatoknak 1863-ra kellett volna elkészülniük, de a város finanszírozási gondjai miatt két évet csúszott az átadás. Az építkezés ideje alatt Vecsey Imre többször saját tőkéjéből hitelezett, hogy városának végre kőszínháza legyen. A nagyméretű, kőből épített épület- mórral és bizáncival kevert romantikus stílusú építészeti remekmű- mind a mai napig hazánk egyik legszebb ilyen jellegű műemléke.

Két oldalról háromnyílásos, fedett kocsi behajtóról közelíthető meg a színház három bejárata. E felett található az erkély, melyre a büféből (foyer) tudunk kijutni. A főhomlokzat visszatérő eleme a kör és csillag alak, de az erkély áttört mellvédjén és az ablakok felső részénél is megjelenik. A mór-bizánci elemeket tartalmazó díszes homlokzat mellett, az épület hangsúlyos elemei a fülkékben elhelyezett szobrok. Az épület homlokzatán hat szobor áll: a baloldalon Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc és fölül Vörösmarty Mihály, jobb oldalon: Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és fölül Kisfaludy Károly találhatók. Az épület tetejének széleire két allegorikus nőalak, Terpszikhoré és Melpomené múzsák szobrai kerültek. A szobrokat Marschalkó János szobrászművész készítette, de ezek a szobrok a színház 1962-es felújítása idején, erősen megrongálódott állapotuk miatt, múzeumba kerültek és helyükre új, ugyanazon költőket ábrázoló, leegyszerűsödött alkotásokat helyeztek a fülkékbe. (Petőfi Sándor- Szabó Iván, Kazinczy Ferenc-Ungvári Lajos, Vörösmarty Mihály- Komotsay István, Kölcsey Ferenc-Dabóczy Mihály, Csokonai Vitéz Mihály- Várady Sándor, Kisfaludy Károly- Soproni-Stöcker Károly, Terpszikhoré- Boldogfalvi Farkas Sándor, Melpomené-Antal Károly).

A főhomlokzat felső részén, középen, Debrecen város címere látható, faragta: Halász László.Az épület falán emléktábla őrzi a színház névadójának, Csokonai Vitéz Mihály emlékét.Skalnitzky az épület elé öntött vas lámpákat és kerítést is tervezett, a lámpákat mára kicserélték, a kerítést az 1920-as években elbontották és egy debreceni lakóház elé került.  A kerítés visszahelyezésére tett kísérletek rendre kudarcba fulladnak. A Kossuth utca járdaszegélye és a színházépület közötti kis parkban, a színház két neves rendezőjének szobrait találjuk. /Berky Nándor Horváth Árpád szobra (1961) és Török Richárd Téry Árpád szobra (1990)./

Belül, a színpadnyílás felett, teljes szélességében hét jeles színészünk (Szerdahelyi József, Megyery Károly, Fáncsy Lajos, Kántorné, id. Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond, Udvarhelyi Miklós) arcképét örökítette meg Telepy Károly. A falak díszítése Koch Henrik, Skalnitzky társa feladata volt. A nézőtéri karzatokat Skalnitzky vasoszlopai tartják. A díszítőfestést id. Teucher Károly készítette. A büfé falfestését az 1960-as évek során élénk színekkel restaurálták. A színház mennyezetfreskói tönkrementek, a még látható részletek alapján újból megtervezte Szervánszky Jenő. A hatalmas körcikkekre és szeletekre osztott mennyezetközép négy szélén, kör alakú mezőben emblematikus díszeket (lant, hegedű, fuvola, álarc stb.) látni.

Az előcsarnokban bronz emléktábla őrzi Jókai Mór többszöri debreceni látogatásainak emlékét.

A színház első gépezeteit Mühldorfer Vilmos készítette. Már 1869-ben elkezdték a színház bővítését (raktár, műhely), majd 1885-ben füstelvezető és szellőző rendszer épült. 1889-ben a gázvilágítás helyett villanyvilágítást vezettek be. 1898-ban két toldalék lépcsőházat építettek a közönség gyorsabb be-és kijutása érdekében. 1905-ben ruhatárat alakítottak ki.

1916-tól az addigi Városi Színház, fennállásának 50. évfordulója alkalmából felveszi a város szülöttének, Csokonai Vitéz Mihály nevét, innentől Csokonai Színház néven működik tovább. 1930-ban az épületet kívülről teljesen, belülről részlegesen felújították, sok eredeti festés és díszítés áldozatául esett a munkálatoknak. A második világháborút a színház kis károkkal vészelte át. 1952-ben kezdődött egy nagyobb szabású felújítás, átalakítás (asztalos műhely, irodák, forgószínpad építése, tetőszerkezetet és a zsinórpadlást vasszerkezetűre cserélték). 1961-ben szüneteltek az előadások. Az 1962-es megnyitás után nyilvánvalóvá vált, hogy több korszerűsítendő és felújítandó terület kimaradt. Az 1970-es évektől kezdve tervezték a színház teljes rekonstrukcióját. A kivitelező keresésével és költségvetés elkészítésével évek telnek el, végül a társulat 1978 nyarán költözik ki az épületből. 1982. november 10-én ünnepélyes átadás, nyitóelőadás Verdi: Nabucco című operája. Azóta rekonstrukció, jelentős átalakítási munkák nem voltak a színházban.

A színpad 240m2, forgószínpados, zsinórpadlással. A nézőtér klasszikus, erkély-páholyos, a földszint felett három emelt, a legfölső a karzat. 26 páholy, a színház befogadóképessége: 554 fő ülőhely. Az épület fűtését a Debreceni Hőszolgáltató biztosítja, távfűtés, telepített hőközponton keresztül. Belső rekonstrukciókb. 25 éve volt a színházban. A Horváth Árpád Stúdió 80 fő befogadására alkalmas, a színház épületén belül, saját kivitelezésben.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

eightplusone=