enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Theatre database
EN | HU

Kaposvári Csiky Gergely Színház

korábbi nevei Városi Színház
a színház történetefényképek, mellékletekműszaki adatokHistoric equipment

fontosabb események

(részletek)2.9.1911 | Színház megnyitója
A Kaposvári Városi Színház 1911. szeptember 2-án Strauss: Cigánybáró című operettjével nyitotta meg kapuit. Az 1500 főt befogadni képes szecessziós épületet Magyar Ede és Stahl József tervezte.
(részletek)15.10.1955 | Csiky Gergely Színház megnyitója
Az épület 1955-ben nagyszabású renováláson és korszerűsítésen esett át, mely során 840 főre csökkent a befogadóképessége. Állandó színház Huszka Jenő: Szép Juhászné című operettjével 1955. október 15-én nyílt meg. Ekkor vette fel a színház Csiky Gergely nevét. 1971-ben Komor István lett az igazgató, az 1968-ban friss diplomával odaszerződött Zsámbéki Gábor pedig a főrendező, akinek Csehov Sirály-rendezése a színház életében új korszak kezdetét jelentette. 

személyek

(részletek)Ede Magyar |építész

Magyar Ede (Oszadszki Ede)

(Orosháza, 1877. január 31.Szeged, 1912. május 5.) magyar építész.

A szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője, Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti megjelenítéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Oszadszki Mihály asztalos harmadik gyermekeként született. Ede három éves volt, amikor a család felvette a Magyar nevet. A Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában szerzett építőmesteri képesítést 1901-ben. Külföldi tanulmányútjai után főleg Szegeden tevékenykedett. A szegedi Reök-palota 1907-es megépítése hírnevet szerzett neki, és sorra kapta a megrendeléseket. Mindössze 35 évesen, szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének.2004-ben Szeged városa örökös gondozásba vette a Dugonics temetőben található sírját.


történet

Építészeti leírás

1911-ben épült szecessziós épület háromszintes főhomlokzatán a középső három nyílásaxis tagolja a főbejárat tömegét. A harmadik emelet visszahúzva a homlokzat síkjától, így teraszt alakítottak a bejárat felett. A homlokzat szélén az íves bástyaszerű pilonok 3 nyílástengellyel tagolta. Tetejükön bádoglemezzel fedett érdekes formájú, lekerekített csúcsú tető. A három bejárati kapu fölé üveg előtető nyúlik.

A szélső íves rizalitok és az oldalra kinyúló épületrészek erkélyt fognak közre az első emeleten. Az oldalhomlokzatok 3+5+3+5 nyílásosztással tagoltak. A három nyílásaxis egy-egy rizalitot tagol. Hátrafele a zsinórpadlás magas tömege emelkedik ki, valamint a kiszolgáló helyiségek.

A főbejáraton és a szélfogón túl az előcsarnokba jutunk, ennek két oldalán lépcső vezet fel az emeletre. Innen a földszinti nézőtér és a ruhatárak találhatók. A színpadhoz hátsószínpad, ahhoz pedig díszletraktár tartozik, amely hátulról megközelíthető. A színpad egyik oldalán az öltözők, a másikon a műszaki helyiségek sorakoznak. A nézőtér patkó alakú, két emelet páholysorral, a harmadik szinten karzat.

 

Épülettörténet

A Kaposvári Városi Színház 1911. szeptember 2-án Strauss: Cigánybáró című operettjével nyitotta meg kapuit. Az 1500 főt befogadni képes szecessziós épületet Magyar Ede és Stahl József tervezte. A sok küzdelem árán és aránylag nagy összegből felépített színház a fűtés hiánya miatt csak nyári játszóhelynek felelt meg. 1949-ig állandó társulattal nem rendelkezett, a stagionék, ill. a vidéki színikerületekben működő társulatok néhány hetes állomáshelye volt. Az első világháború kitörésekor katonai tartalék kórháznak rendezték be a színházat. Ezt követően a Turul szálló nagytermében tartották a színi előadásokat. A színház épületét 1928 nyarán tatarozták, ezt követően ismét itt rendezték a színházi előadásokat Kaposvárott. 1945 után főleg a pécsi színház és az Állami Faluszínház nyári és őszi játszóhelye volt; 1948-1955 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tájkerületéhez tartozott.

Az épület 1955-ben nagyszabású renováláson és korszerűsítésen esett át, mely során 840 főre csökkent a befogadóképessége. Állandó színház Huszka Jenő: Szép Juhászné című operettjével 1955. október 15-én nyílt meg. Ekkor vette fel a színház Csiky Gergely nevét. 1971-ben Komor István lett az igazgató, az 1968-ban friss diplomával odaszerződött Zsámbéki Gábor pedig a főrendező, akinek Csehov Sirály-rendezése a színház életében új korszak kezdetét jelentette. Rendezőnek sikerült megnyerniük Babarczy Lászlót és Ascher Tamást. Shakespeare Ahogy tetszik c. előadásával aratták első országos sikerüket. Komor halála után, 1974-től 1978. április 1-jéig Zsámbéki Gábor a színház igazgatója, Babarczy a főrendezője. Ebben az időszakban nyújtotta a legegyenletesebb művészi teljesítményt, ekkorra ért be Zsámbékinak a 1970-es évek elején megkezdett, színésznevelő, társulatépítő, egyre igényesebb műsort választó programja. Kaposvári Csiky Gergely Színház különleges helyet vívott ki a magyar színházi életben.

A színház teljes rekonstrukciója 1986. szeptemberében kezdődött el Novák Zsuzsanna és Czuppon Éva építészek tervei alapján. A munkálatok során kibővítették a nézőteret és a színház üzemi területét.

 

 

szabályozatlan

nincs

Add information

Minimális kapacitás

az e-mail cím formátuma helytelen

nézőtér

fourminustwo=