A pódiumon bármely nagylétszámú szimfonikus zenekar elfér. (A süllyeszthető zenekari árok maximális kapacitása 50 fő) A nézőtér  Min. kapacitása nagy színpad esetében, állóhelyekkel értendő; Max. befogadóképesség: kisszínpad, állóhelyekkel, pódiumülésekkel)
A hangveresenyteremben nincsenek színpadi, csak akusztikai célt szolgáló függönyök. Lásd a zengőkamrák leírását! (A terem teljesen körbefüggönyözhető.)A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem az épület szívében helyzekedik el.

A terem 23 méter magas, 24 méter széles, 48 méter hosszú. Teljes befogadóképessége 1700 fő és további 190 pódiumülést is ki lehet alakítani. A brutto 20.000 m² alapterületű épületrész ad otthont a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak, Énekkarnak és Kottatárnak.

A terem világszínvonalú akusztikai minőségét az amerikai ARTEC akusztikus tervezőcég és vezetője, Russell Johnson neve fémjelzi. A terem jelentős eleme a koncertpódium fölött elhelyezkedő a nézőtér fölé is benyúló hangvető ernyő – mennyezet, canopy –, melynek mozgatható szárnyai vannak, emelkedni, süllyedni és forogni is tud, valamint lámpákat, a mikrofonrendszert, a vetítővásznat és hangszórótömböket is ebből lehet kiengedni. A 40 acélsodronnyal felfüggesztett canopy súlya 45 tonna.

A koncertterem két oldalán elhelyezkedő zengőkamraajtók (három szinten két oldalt összesen 58 darab), a zengőkamrákban elhelyezett függőleges mozgatású függönyök (28 darab), zengőkamraajtók előtt vízszintesen mozgatható függönyök (28 darab) illetve a pódium feletti canopy különböző beállításai által a terem akusztikus tulajdonságai egyedi módon változtathatók. A zengőkamrák akusztikai csatolásával a hangenergia eloszlása a frekvencia- és időtartományban egyaránt befolyásolható. A canopy helyzetével alapvetően a színpadon belüli energia-eloszlás (ami az együttjáték szempontjából kiemelkedően fontos), illetve a teljes zenekar hangenergiájának a színpad és a terem közötti megoszlása szabályozható.

A koncertterembe lépőket világos juharfa burkolat és Jovánovics György színes térplasztikái fogadják, melyeket a művész Russel Johnsonnal együttműködve készített, így azok nemcsak díszítik a nézőteret, hanem a hangzásminőséghez is hozzájárulnak.

2006-ban készült el a hangversenyterem orgonája, mely a Pécsi Orgonaépítő Kft., és a német Mühleisen cégek közös munkája. Az 5 manuálos, 92 regiszteres, 6804 síppal rendelkező orgonához két játékasztal tartozik. A hangversenyterem második karzatszintjén elhelyezkedő, az orgonaházba épített játékasztal mechanikus- és elektromos játéktraktúrával rendelkezik. A színpad tetszőleges pontjára helyezhető játékasztal elektromos rendszerű. Az avatóhangversenyen Baróti István, Elekes Zsuzsa és Fassang László mellett fellépett Varnus Xavér is, aki Hidas Frigyes erre az alkalomra írott Orgonaversenyét adta elő a Danubia Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Lukács Ervin vezényletével.

A nyitott hangversenytérben elhelyezkedő zenekari pódium mérete – mozgatható bővítményei révén –, háromféle lehet, és szükség szerint zenekari árok kialakítását is lehetővé teszi.

Alapszínpad (alappódium) mérete: 18 x 14,4 m (kórussal), kb. 200 m²

Első pódiumbővítés 19 x 3,5 m, bővített I-es színpad kb. 250 m²

Második pódiumbővítés 19 x 2,5 m, bővített II-es színpad, kb. 290m²

Hátsó színpadnak nevezett terület quasi zenekari gyűlekező: szélessége 15 m, mélység 7 méter.

A hangstúdió zenei felvételek elkészítésére, illetve utómunkájára alkalmas komplett hangstúdió. A stúdió elsődleges felvételi tereként a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem szolgál. Igény szerint felvétel készíthető a Fesztivál Színházban, valamint a stúdióban kialakított 70 m² alapterületű önálló felvételi térben is. A felvételi stúdió hang-, kép- és duplex beszédkapcsolatban áll a videó- és közvetítő stúdióval, lehetővé téve a TV- és videófelvételek, valamint szinkron- és hangalámondási munkák minőségi elvégzését is.

A teljesen SDI technikával felszerelt videó stúdió több kamera csatakozásra kiépített ponttal rendelkezik a színház, a hangversenyterem, valamint a múzeum területén. Ezek a pontok optikai kábelrendszeren keresztül összeköttetésben állnak a videó-vezérlővel, így az egyes végpontokra feltelepített kamerák a stúdióból távvezérelhetők, jeleik a stúdióban feldolgozhatók.

(Források: „Multikultúra” a Duna-parton www.future-fm.hu/images/Mupa05.pdf, Schmidt József, Tódika László cikke; Művészetek Palotája - felelős kiadó Kiss Imre, 2005., Művészetek Palotája - Mit tud a ház? 2009; Az adatbázist, a leírásban előforduló, épülettel kapcsolatos adatokat ellenőrizte Turi Zoltán vezető koordinátor építész, Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda)