A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma, amelyet 1989-ben alapított a magyar kulturális kormányzat. Gyűjteményének alapja az a 70 műtárgy, amelyet Peter és Irene Ludwig adományozott a magyar államnak. Az ajándékot 1991-ben 91 újabb mű követte, melyek tartós letétként kerültek Magyarországra. Az új múzeum első állandó kiállítása ezzel egyidőben nyílt meg a Budavári Palota „A” épületében. Az intézmény 1996-ban Kortárs Művészeti Múzeummá alakult és jelentős magyar anyaggal gazdagodott.

A Ludwig Múzeum 2005. március 15-től új épületben, a Művészetek Palotájában, az épület teljes Duna felőli oldalát foglalja el és legkorszerűbb múzeumtechnológiai körülmények között működik. Három szinten mintegy 3300 m²-nyi kiállítótérrel rendelkezik. az 1300m²-es első szinten láthatók az időszaki kiállítások, a felső két szinten pedig a gyűjtemény válogatott darabjai. A harmadik emeleten a hatvanas évek végétől a kilencvenes évek elejéig látható válogatás a múzeum gyűjteményéből.

A kiállítóterek mellett ebben az épületszárnyban, az első emeleten található a Művészetek Palotájának rendezvényterme, az Üvegterem, valamint egy kibővíthető előadó és moziterem. A múzeum területe összesen 12 000 m², a kiállítóterek padlózata kínai bambuszból készült, a sok természetes fény mellett un. világítómennyezetek kerültek kialakításra, az álmennyezet alatt sík fólia helyezkedik el, amely teljes felületen szórja fényt. Ez a speciális világítás technika, különböző fény-effektek létrehozására alkalmas.

A nemzetközi elvárásoknak megfelelően állandóan ellenőrzött rendszer szabályozza a páratartalmat, amelyet a kiállítás jellegétől függően változtathatnak a szakemberek. A négy klimatizált raktár – egy szobor- és három képraktár – összesen 442 m² területű. A restaurátorműhely önmagában 107 m²-en terül el.

1982
Irene és Peter Ludwig létrehozza a Ludwig Alapítvány a Művészetekért és Nemzetközi Megértésükért elnevezésű alapítványt.

1983
Egyetemes művészet 1960 után címmel a Műcsarnokba érkezik egy kiállítás a bécsi Modern Művészetek Múzeumából. A kiállítás magyarországi sikere láttán – és mert nem tudja elfogadni Európa politikai és egyben kulturális megosztottságát – Irene és Peter Ludwig tárgyalásokat kezd egy budapesti kortárs múzeum létrehozása érdekében.

1987
A Magyar Nemzeti Galéria bemutatja az aacheni Ludwig-gyűjtemény válogatott műtárgyait. Ez az összeállítás alkotja a majdani Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum törzsanyagát, mintegy 70 alkotást.

1989
A Ludwig Alapítvány 70 műtárgyat adományoz a magyar államnak a Magyarországi Ludwig Múzeum – Nemzetközi Modern Művészeti Gyűjtemény alapítása céljából. Az adományt a Nemzeti Galéria kezeli.

1991
A Magyar Nemzeti Galéria A épületének 1. emeletén megnyílik a Ludwig Múzeum Budapest első állandó kiállítása, a Ludwig Múzeum Budapest és a Magyar Nemzeti Galéria anyagából.
Ez Magyarországon az első kizárólag nemzetközi kortárs műtárgyakat gyűjtő és bemutató múzeum.

1992
Az alapítvány kuratóriuma Néray Katalint kéri fel az intézmény vezetésére.

1993
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiadja a Ludwig Múzeum Budapest működési engedélyét. Gyűjtőköre az egyetemes és magyar kortárs képzőművészet, igazodva a Ludwig-gyűjtemény anyagához.
Újrarendezik az állandó kiállítást, és megnyílik az első időszaki kiállítás: Yoko Ono – Endangered Species. A Ludwig Múzeum Budapest által rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria épületében mutatják be. Felveszik az első munkatársat, Szipőcs Krisztinát.

1995
A Ludwig Múzeum Budapest a Magyar Nemzeti Galéria független szakmúzeumaként működik.

1996
Férje váratlan halála után Irene Ludwig kezdeményezésére létrejön a Peter és Irene Ludwig Alapítvány.
A Magyar Nemzeti Galéria A épületének három szintjén újrarendezve, jelentős magyar anyaggal bővítve – immár önálló költségvetési szervként – megnyílik a Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest.
A kortárs magyar múzeum alapító okirat szerinti gyűjtőköre: az 1945 utáni egyetemes és magyar művészet. Feladata: gyűjtőmunka, tudományos feltáró és feldolgozó tevékenység, állandó és időszaki kiállítások szervezése, közönségkapcsolati munka, társművészetek bemutatása, szakkönyvtár működtetése. Küldetése a kortárs külföldi és magyar művészet eredményeinek integrálása a magyar szellem életbe.
Megújítják a Ludwig Alapítvány letéti szerződését.
A múzeum 150 kiállítást mutat be.

2000
1998-ig visszamenőleg meghosszabbítják a Ludwig Alapítvány letéti szerződését, összesen öt évre.

2003
A Budavári Palotából a Művészetek Palotájába való költözésről szóló szerződéseket aláírják.

2005
Költözés a 3300 m2-es kiállítóteret biztosító Művészetek Palotája Duna felőli szárnyába. Új alapító okirat születik, új intézménynévvel.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Felügyeleti szerve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

Alaptevékenysége: múzeumi tevékenység, a kulturális örökség védelme.

Gyűjtőköre: az 1960-as évek utáni egyetemes és magyar művészeti alkotások – különös tekintettel az új művészeti médiumokra (film, videó, számítógépes művészet, fotográfia).

Kiemelt feladata a kortárs magyar munkák nemzetközi megismertetése.
További szerepei: a kortárs művészet bemutatását, értelmezését és a közönséghez való közvetítését szolgáló módszertani központ, információs bázis, melyben tudományos kutatás, szakértői tevékenység és oktatás – rezidenciaprogram, docentprogram – is folyik. Új, kiemelt feladatai: múzeumpedagógia, kurátor-továbbképzés és muzeológusképzés.

2007
1991 és 2007 között a múzeum kétszáznál is több időszaki kiállítást mutatott be.

A GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE

„A Ludwig-féle múzeumok létrehozásakor a fő indítóok nem a Ludwig-gyűjtemény képeinek múzeumi bemutatása, hanem az, hogy ezek a képek – alapító tőkeként – ösztönzést adjanak más művészek munkáinak bemutatására az adott múzeumban.” /Peter Ludwig-interjú, 1996/

1950

Peter Ludwig disszertációt ír Picasso emberképéről, majd elkezdi gyűjteni műveit. A később 800 darabos gyűjtemény egyedülálló a világon, melyből Budapestre 3 késői munka kerül.

1966

A korábban csak európai 18. századi iparművészeti alkotások, prekolumbián kerámiák, antik és középkori remekek iránt érdeklődő házaspár érdeklődni kezd a pop-art iránt is. A gyűjtemény legértékesebb és legismertebb művei közül Andy Warhol Single Elvis, Robert Rauschenberg Hedge, Claes Oldenburg Lingerie Counter, Roy Lichtenstein Vicki c. munkái kerülnek Budapestre – az európai pop-art jeles alkotásaival kiegészülve.

1970–1990

A műgyűjtés tovább folyik a kortárs művek megvásárlásával. Peter Ludwig személyes ízlését tükrözi, hogy főleg expresszív-figuratív munkákat találunk a letétbe helyezett, illetve adományozott alkotások között. A konstruktivizmus, a geometrikus és a konceptuális művek kívül maradnak érdeklődési körén.

A fotórealizmus vagy hiperrealizmus (Chuck Close, Richard Estes, Malcolm Morley), a pattern painting (Robert Kushner), a graffiti (Lady Pink / Jenny Holzer, A-One); a német, olasz, francia újexpresszionizmus (Georg Baselitz, A.R. Penck, Markus Lüpertz, Mimmo Paladino, Gérard Garouste, Christian Ludwig Attersee); a nyolcvanas évek (Lejderman, Nazarenko, Fajbiszovics, Gundlah, Jurij Albert); valamint az egykori NDK társadalomkritikus képviselőinek munkái (Volker Stelzman, Uwe Pfeifer); továbbá David Hockney, Richard Hamilton, Nancy Graves, Gerhard Richter, Jean Tinguely, Jasper Johns, Robert Longo, Rosemarie Trockel, Arnulf Rainer, Josef Beuys ikonikus művei képezik a budapesti gyűjtemény pop-art melletti másik, szintén tekintélyes részét.

A Ludwig-gyűjteményből származó anyag jó része az egyetemes művészeti standardot képviseli, ráadásul ma már beszerezhetetlen a műtárgypiacon.

1990–

Mivel a Ludwig Alapítványtól kapott művek az 1990-es évek előtti korszakot reprezentálják, az ezután született munkákat – gyakran továbbra is a Ludwig Alapítvány pályázati támogatása révén – vásárolja meg a múzeum. Küldetésének tartja az egykori „keleti blokk” művészetének bemutatását és gyűjtését (Jiří David, Roman Ondák, Zbignyev Libera, Zuzanna Janin, Teodor Graur, Dan Perjovschi); illetve egy adott kor nemzetközi és hazai élvonalához tartozó munkák egymás mellé állítását.

1996-ban harminc nagyvállalat, illetve magánember vásárol műtárgyat a magyar művészektől bekért, improvizált kiállítás anyagából. Számos magyar művész ajándékozza műveit a múzeumnak, de kapott már a Galéria ’56-tól is értékes felajánlásokat (Keith Haring, Yoko Ono, Geoffrey Hendricks, Donald Sultan, George Condo, Ross Bleckner műveket).

(Forrás: Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum honlapja: www.lumú.hu Szipőcs Krisztina, Ludwig Múzeum igazgatóhelyettes) Művészetek Palotája - Arcadom Építőipari Rt. sajtóanyag, 2005. január 25., a Zoboki-Demeter & Társaik Építészirodától)